2016. július 24.

Száraz Miklós György : Andalúziai kutyák

Jófajta tárcanovellák, amiből ma sajnos elég nagy hiány van.(főleg amióta nagy kedvencem Bacher beköltözött a nagy elődei mellé az égi kávéházba …) A hazai lapírás színtelenedésével kimúlófélben lévő ez a műfaj. Ezért is nagy öröm számomra, ha rábukkanok egy ilyenre, ahol életben tartja egy arra érdemes író ezt a fajta könnyed de ha jól művelik, mégiscsak biztos mesterkezet igénylő irodalmi műfajt . Ez a gyűjtemény nagy örömömre olyan. Míves.
Megvan bennük minden ami egy jó tárcához kell. Érdeklődést felkeltő színes történet, tömörség, humor, személyes hang, csattanó… Szórakoztatóak, bár érdemes nem egyszerre olvasni őket, mert egyrészt a műfajnál fogva másrészt meg az írójának az egyedi és felismerhető stílusánál fogva kopik a szórakoztatófaktor de ez csak másodlagos kérdés és olvasói szokás vagy mondhatnám felelősség az önmagunk teljességi élményével szemben. Mondjuk én kevésbé tudok ellenállni ha egyszer belekezdek , de ez legyen az én nyűgöm, meg hát igazából nem is nyűg, mert ez már sokéves tapasztalat, hogy fölösleges is kísérleteznem a beosztással, mert úgysem tudok leállni, ha ennyire szórakoztató egy kötet. Mert ez kétségkívül az. Mindenkinek ajánlom, aki hajlik az efféle kézműves humoreszkbonbonokra.

2 megjegyzés: