2016. február 1.

könyvhatározó játék három felvonásban /3


Ez lesz az utolsó rész, ahol kapásból lehüJézem az olvasót és csapongva csillagozok, zárójelezek, körmondatban magyarázom a bizonyítványt,  éssel és háttal kezdek mondatokat...  szóval a szokásos.

Lilabarátném az előző posztnál azt javasolta (nyilván a rosszmájúság, meg mert mióta megszállta Osho szelleme képtelen 10 mondatnál többre;P) hogy ne klimpírozzak fölöslegesen , egyszerűen linkeljem be a jobb oldali írólistát. Hát akkor nyílt levélben üzenem neki, ez lett volna a megúszós B terv, de elrontotta a korai beszólással, úgyhogy most megint csak végig kell olvasnia, ami kontrollálatlanul kifolyik a kezeim közül. (másrészt, és ezt meg a fecsegő-hencegőre: ha nem lennék lusta beblogolni azokat a reflexiókat, ami még egyéb tárolóban rejtegetett elfekvőkészleten van, sokkal patinásabb lenne az oldalsorminta (na tessék, új muníció magam ellen;) )

Na ez lett volna a végéhez a bevezető, meg a pimasz személyeskedés, úgyhogy most kezdem. 

Megnőttem. (nemúúgy! hüJe! na jó úgy is, de ez most nem egy gombóc artúr mese, úgyhogy tessék a témáról lekopni;) 
Ez lesz az újraolvasós rész, amikor új töltetet kapott néhány régi olvasat. 
És jöttek sorba hozzá a friss hazaiak. Mert kellett hozzá pár x, hogy a kortárs magyar irodalom belopakodjon hozzám. (meg hogy elszakadjak AgathaChristie-Chandler tengelytől és a skandinávok kriminalizáljanak) Mondhatnám a végeláthatatlan sort, hogy Tar-Krasznahorkai-Esterházy-Spiró-Nádas és hosszan tudnám sorolni azokat, akik nélkül ma már nem is vagyok úgy olvasó, ahogy vagyok. Ki az egész életművével lakik már bennem, ki egy egy gyöngyszemével, de nem is rangsorolnám(nem tudnám) hogy éppen Parti –Nagy, Tóth Krisztina,  Bacher Iván , András László , Rakovszky Zsuzsa, Cserna-Szabó, Erdős Virág vagy éppen Bodor Ádám*  olvasása közben érzem azt, hogy Valami hozzámrendeződött a hol fajsúlyosabb, hol meg szórakoztató könyveiktől. Vagy egy szép érzéssel, vagy egy vidámabb szemlélettel vagy egy megengedő belátással, esetleg bölcsebb elengedéssel léptem túl az árnyékomat általuk. (Vagy csak (/és) plusz még egy kellemes kikapcsolódást kaptam)


Persze a kedvencek mindig visszajárnak egy egy újraolvasás erejéig, így érett meg bennem Dosztojevszkij,(ő például ott volt velem a szülőágyon is, két 5 perces fájás közt benéztem Karamazovékhoz)  Mann és Móricz újra. Weöres pedig szinte élettársam lett, főleg, hogy akadt hozzá egy-két hasonlóan fanatikus játszótársam is. (igen, ezek többszörös visszatérők és eszerint mondom hát : határozók, csak hogy valamelyest megfeleljek a jelen játékaktualitás eredetijének is) 
Van aki szerint az újraolvasás időrablás, de én másképp gondolom. Ugyan van, hogy nem tesz jót az idő egy egy könyvélménynek, néhány ifjúsági könyv megmosolyogtatóvá torzul de ilyen lett egy-két filozofikus hangot megütő könyv, ami a szemlélet csiszolódása során elavultá, hiteltelenné silányult, esetleg még röhejes is lesz, de a legtöbb és ez főleg szépirodalmi szintű könyvekre igaz, az mégiscsak új, de nem kevésbé érvényes megvilágítást kap. És ezt kár lenne nem megélni. Egy ideig és ez megmagyarázhatatlan számomra még most is, hogy miért pont ez, 
Kenneth Roberts:Északnyugati átjáró-t olvastam kb 4-5 évig rendszeresen újra és újra. Még azt sem mondom, hogy annyira jó könyv, (amúgy de) csak valamiért rákattantam. Talán Rogers őrnagy, talán a felfedezői kaland,  tényleg nem tudom. Már évek óta nem vettem a kezembe ezt a könyvet és úgyhiszem nem is fogom. Vannak ilyen megmagyarázhatatlan olvasások. Meg vannak másféle megmagyarázhatatlanok is, mint például Fejős Éva vagy Claire Kenneth. Oké, FÉ az egy elgurultgyógyszeres játszóskedv eredménye volt. De legalább tudom miről beszélek, ha azt mondom nem kedvelem a könyveit. (van még pár félresiklás, de megvolt az oka nyilván, ha azt vesszük alaptézisnek, hogy olvasva tanulja magát és a világot  az ember. 

Claire Kennethet kérem törölni, erre nincs elfogadható magyarázatom, hacsak nem az akkori fiatal és tapasztalatlanságom. Meggyőződésem, hogy a Júlia és egyéb nőnevű nyálromantikusfüzetkék keltetőfészke. Igen, ilyet is olvastam mert naív korszakomban frissen keletkezett nőrokoni kapcsolatépítőnek szántam, mintegy közös olvasat-témát Nem lett az.  Egyrészt én nem bírtam 2x rávenni magam az olvasásukra, másrészt aki miatt olvastam, az nem értékelte annyira mint amekkora gesztus volt tőlem. (most mindenki nézzen bele ebbe a tollba amit felmutatok és klikkkkkk! (fééényféééény**)  

És itt meg kell említenem hogy erősen felnőtt fejjel ért el hozzám a sci-fi műfaj is. PKD könyveivel a fiam fertőzött meg és ezután jött a többi is. Igaz ebben vannak a mai napig korlátaim, mert inkább a filozofikusan körüljárt társadalomproblémákra és az egyes emberi lét, tudat egyedi fejlődésre alapozó sci-fiket kedvelem, mint a technikaalapú gépolajtól csöpögőket. 

De ami számomra is a legmeglepőbb fordulat volt, és ez less akkor ennek a postnak a konkrét könyve … az pedig a Harry Potter sorozat volt, amikhez (bár ellenálltam , konkrétan nem érdekelt a saját megjelenésük idejében pedig ezen nőttek fel a gyerekeim és nagyrészt a fontos könyveiket én is elolvastam velük egyidőben, hogy tudjam hol tartanak) egy olvasóbaráti  társaság hozta meg játszási kedvemet. Hát nem mondom, hogy nem szórakoztam jól a sorozaton, amit alig 2 hét alatt be is daráltam, csak éppen az én szórakozásom már amolyan szatírába hajló lett, ami végül is nem baj, mert a lényeg a szórakozás. Az meg megvolt.

Most úgy tűnik, így érett (?) fejjel vagy a régi kedvenceket olvasgattam újra vagy bepótoltam azokat a könyveket amiket tudomnemfogoktöbbetolvasni, de azért ez nincs ám így. 
Persze hogy nem maradtam ennyire sem a múltolvasatok újrafeldolgozásában, sem gyerekszinten, mert például ekkor  értettem meg (már ha ugye…) de mindenesetre ekkor talált rám például egyik nagy kedvencem Eco mester, akivel azóta is nagy vitáink vannak egy egy könyve okán, persze könnyű úgy vitatkozni valakivel, ha én vagyok a másik oldal képviselője is. De hát így járt. Teccett volna időben észbekapni és felvenni a kapcsolatot, mielőtt vitába száll velem.
(na ennyit a felnőttségről)

És ha már személyeskedéssel kezdtem, legyen ez a keret. 


Ha jól sejtem már csak Te vagy itt velem, úgyhogy akkor neked mondom: bocs, ha kissé széttrollkodtam a játékodat. 
Cserébe ide is beszúrok neked egy magam olvasói-egyedfejlődését lekövető időképet, hogy legyen min vigyorognod:)


Puszi







  


  --------------------------------------------------------------------

*a nevek és a sorrend teljesen random. mondjuk úgy szövegtámogató ábra, ahol műfaj, stílus és termékenység szerint van mintavételezve.  lehetetlenség választani a sok kiváló író, költő kortársam közül. 

**kopirájt man in black




7 megjegyzés:

  1. (menet közbeni reflexiók:) 1. FÉ kapcsán: nem értek egyet. Én sosem pazaroltam időt olyan szerzőre, aki nem szólított meg, jött volt is bármekkora totálplánban az arcomba. Ilyen Csernus doki is ;))
    2. a man in black hivatkozás csillagozásával tényleg hülyének nézel mindenkit :D
    Az a szerencséd egyébként, öreganyám, hogy a témakibontás kezdetén helyesen használtad az igekötőt: meg-nőttél és nem fel- :)

    A képpel csaltál természetesen, az első fotót már ismerem, tessék kicserélni!

    [önbírálatom: mit is vártam, énhülye! :D]

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. 1. mintha valaha is bármiben egyetértettünk volna:)) csernus pedig neked való, akkora tuskó a stílusa, hogy már már majdnem zen;)
      2. hacsak az...:P felfelé már nem tudok, ellenben meg... :D

      a képpel meg ne válogass. így is túlléptem a kereteimet. majd mutatok egy űbercukit maszekba;)

      kapcsos zjbe : azt várd amire a számítani lehet és nem csalódsz soha;)

      Törlés
    2. Ah, új dizájn, jót tesz Neked a séta :D

      Tuskóm van elég, eltüzelem őket :)

      jöhet!

      dehogy csalódtam! pontosan erre számítottam, csak amikor kitaláltam, hogy mit játsszunk, akkor nem voltam észnél :P

      Törlés
    3. már én is untam a régit, csak kellett hozzá egy inspiráló kép meg egy röghözkötő megfázás:)
      Látod megint tapasztaltabb lettél a jóvoltomból;P
      (küldöm)

      Törlés
    4. Haha, nem csak ő van itt, én pl.csendben derülök, itt is, ott is 😃
      És irigykedem a maszek fotó miatt...

      Törlés
    5. Szia, NacCica! Ha nem árulsz el, átküldöm Neked :P

      Törlés
    6. Puma: Ha tudod a kódot megkapod;)

      Én: (ééén???) vicces egy némber vagy;P

      Törlés