Erősebb a nyomozás leírása, de azért maguk a nyomozók is (és ez a nyomatékosabb), és
valamennyire a nyomozás alatt képbe került társadalmi tér is szerepet kapott a
könyvben. A történet egy gyerekrablással kezdődik. Egy kislányt elrabolnak a
vonatról, miközben az anyja leszáll telefonálni és a figyeléssel megbízott
kalauz figyelmét elvonja egy incidens a másik fülkében.
Az üggyel a gyerekrablási nyomozásokban specialistának
tartott Alex Recht felügyelőt, Peder Rydht és az újonc Fredrika Bergman bűnügyi
elemzőt bízzák meg. Nem könnyen találják
meg a közös hangot, mert teljesen másképp és más tapasztalati szempontból vizsgálják
a felszínre került szálakat, de az ügy brutalitása mindőjüket a maguk legjobb
képességére sarkallja. Ezen felül Fredrikának még mint egyetlen nőnek ráadásul
nem rendőrnek is kell bizonyítani a csapatban, hogy elismerjék a maga
szakterületével hozott képességeit.
Az elrabolt kislányt két nap múlva meg is találják, Megfosztva a ruháitól, a hajától a homlokán egy
felirattal egy kórház parkolójában bukkannak rá. Sajnos már nem él. Nagy erőkkel próbálnak a tettes után eredni,
de nem könnyű, ha az áldozat hozzátartozóinak van titkolni valójuk és azt igyekeznek is titokban tartani. Aztán a nyomozás során kiderül, hogy nem is
csak egy eltűnt kislányról van szó. Sorozatgyilkossal állnak szemben.
Ezzel az első könyvével letette a névjegyét Kristina
Ohlsson a skandináv krimik erős mezőnyében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése