2015. december 21.

Darvasi László: Isten. Haza. Csal.

Szív Ernő leszállt a felhők közül. Kilépett a kávéházakból. Itt sétálgat a realitásban. És mit lát? 33 képet ahol nagyon úgy néz ki, idelent baj van. Nincs öröm, és ami van, az is csak felszínes, álságos, számító.
Ilyen az Istenünk, reményünk? Legyint ránk? De ez nem a vallás Istene, hanem ami bennünk van. Ha van. Ami annak örül, ha másnak is rossz.  A haza ami tele van ápoltakkal, mint egy bolondokháza dróttal körbekerítve(elég egyértelmű áthallás, bár meglehet csak az élet igazodott a novellához ), vagy a hajléktalan plázalakó?, a csal(ád) a ahogy eladják a lebénult apát, ahogy megtudja a jókislányról az apa a pornózást, a talicskával hazatolt ittas apa, vagy ahogy apa és anya túl akarja élni? (ez a záró rész annyira katartikus, hogy nehéz visszatartani a sírásba torkolló érzelmeket. Nem is tudtam).
"Imádkozni akkor is tudsz, ha nem tudsz."
Lehangolóak, megdöbbentően ráébresztőek és ezért van olyan hatása, amitől  megrázza magát az olvasó és így lesznek egyben bizakodásra késztetően realisták ezek a novellák. Mert szembesítenek azzal, amit semmiképpen sem szeretne senki. Csalódott, megcsalt, kicsinyes, kisemmizett, el vagy magára hagyott, öröm, szeretet, remény nélküli vagy vágyak és álmok nélküli lenni.   
"A személyiség olyan börtön, amit látszólag örökre az emberre zártak."
Darvasi a novellák nagymestere. Olyan erőt tud belevinni egy egy novellába, ami megforgatja az olvasóját abban a nyúlfarknyi kis térben, ahol az írása megszólal. Az meg külön gyönyörűség, ahogy megszólalnak ezek az írások. A mondatai akár  tananyagnak beillően szépek.  Úgy csöndesíti meg a hangzavart, mint ahogy Tarról mondta anno Bodor,  hogy ő tudja mitől lesz csönd a kocsmában.(nem pontos idézet)  Valami ilyesmit érzek Darvasi olvasása közben is, mert benn tudja rekeszteni a levegőt, pedig nem csupán a szavak erősek, hanem a mondatok és ahogy azokat használja mind tartalmilag mind nyelvileg. Nekem Darvasi csöndes író és mégis olykor felsikolt egy egy mondata és annak a visszhangja sokáig szól még, pedig a szöveg már rég visszacsendesült.

Darvasi a virágzabálásból, a háborúk poklából és a kínai bölcseletekből ezzel a novelláskötettel kicsit hazaért. 

2015. december 20.

Jonas Jonasson: Gyilkos-Anders és barátai

Egy atyailag elcseszett, munkanélküli  lelkész nő, egy csődtömeg kuplerájrecepciós az istent kereső Gyilkos Anderrsel, - aki azt a lelkész legnagyobb sajnálatára hamarosan azt meg is találta- , bántalmazást árusító céget alapít. 
 Igaz sok dolgot nem ért Anders vagy nem úgy, ahogy azt az evangelisták bibliai értelemben szánták, de ez egyáltalán nem tántorítja el, így egy váratlan pillanatban a maga módján megtalálja Istent.


Szép dolog a megtérés, csak éppen nem lehet belőle visszafizetni az uzsorakölcsönt.

Mivel minden ész és üzleti érv hatástalan volt, a megingathatatlanul a  Jézusi útra tévedt Gyilkos Anders az üzletszerű verekedés felfüggesztését komolyan gondolta, mert akár hogy is nézte, a bibliai tanításokba ez ilyen formán nem illeszkedett. A hosszadalmas baráti jóútrólvaló letérítési kísérlet Andersnél csak annyit ért el, hogy kizárólag a jézusi absztinencia szigorából volt hajlandó engedni, így mit volt mit tenni,  más tervet kellett a maradék üzletrésztulajdonosoknak kiötölniük, ha nem akarták elveszíteni a jól jövedelmező testiépségveszélyeztető vállalkozásukat. Úgy döntenek, ha már dobni kell a kockázati kockával, legalább nagyot dobjanak.
Mivel a pofonosztó szolgáltatásra igen nagy igény volt mind az üzleti világban mind lakossági szinten, így be is jön az ügyfelek becsapására épülő offshore terv. Dől a megrendelés és a lóvé.

Persze ahogy azt a mondás tartja,  nem eszik olyan forrón az ostyát. 

A klerikálódott ex gyilkos miután túlzásba vitte egy nap a Krisztus vérének a magáhozvételét , összefutott egy olyan megrendelőjével akiről a két társa előle gondosan titkosított offshoreozása jóvoltából már nem volt tudomása.... 

Na itt kezdődtek a bajok, mert Gyilkos Anders a másik orcájának az odatartása pontot mellőzve használni kezdte a fejét. Nevezetesen a kézfejét...  Igaz ahogy azt egy jó keresztény Gyilkos azonnal  meg is bánta, de akkor már késő volt. 

Kisebb malőr csúszott a titkos tervbe, így újra csak összedugták a fejüket (és ha már úgyis dugás , hát ... khm )  a lelkész-recepciós páros kénytelen volt némileg módosítani rajta. Persze csak annyira, hogy a beszedett illegális javakról ne kelljen lemondaniuk, de Anders újonnan jótékonnyá preparálódott  vénáját is kielégítsék. Csavartak még egyet a már amúgy is kicsavarodott tervükön és immár egyházasították a Gyilkos-szentséget a szentségtelen mohóságukkal. Persze Gyilkos Anders örömére és egyben természetesen a kárára.

De Isten útjai kifürkészhetetlenek.  Azonban legnagyobb sajnálatukra nem csak isten útjai a kifürkészhetetlenek, hanem az adóhivatal sem jelenti be előre,  hogy éppen melyik útkereszteződésben bukkan fel... 


És ezzel még mindig nincs vége...  


Na de miért is ezt olvasod? A könyv olyan vicces és szórakoztató, hogy ha már úgyis olvasol, akkor inkább azt...

És ha már itt tartunk. Ezeket olvastad már? 


Neeeeem? 

Akkor mire vársz?