Lawrence Block: A betörő, aki úgy festett, mint Mondrian (5)

Szegény Bernie Rhodenbarr.  Annyira szeret antikvárius lenni, de a végzete közbeszól. Pedig most nem is rabolni indult, csak egy ártatlan munkaként, szakmai könyvkészlet felértékelésre hívták. Aztán ugyan később kicsit lopkodott , de csak olyan visszafogottan. Persze ez nem óvta meg attól, hogy megzsarolják egy el nem lopott Mondrian festmény miatt és meg ne gyanúsítsák  egy gyilkossággal. 

Úgy látszik nem olyan egyszerű egy betörőnek civil életet élnie. 

Kb annyira absztrakt a történet, mint az égre földre keresett festmény.  Mert nem elég, hogy mindenki rajta keresi a képet, ami miatt elrabolják Bernie  barát(nő)já(é)nak, a kutyafodrász Carolynnak a macskáját is, de még egy gyilkosságot is a nyakába akarnak varrni. Illetve többet is, de ez már csak mennyiségi kérdés, mert  sajnos nem is lenne annyira nehéz, ugyanis az egész tetthely tele van Bernie ujjlenyomatával.

De Bernie ismét akcióba lendül és miközben kisebb művészettörténeti előadást kap az olvasó, kiderül, hogy ki kicsodának a kicsodája és miért akarja mindenáron a festményt, ami annyira nem is ritka, mert nem is egy helyen nincs meg. Nem mellesleg Tényleg el is kellene lopni az igazit, miközben festeni is kellene egyet, ami majdnem igazi , hogy a macska ügye is rendeződjön, szóval.... van dolog. 

Játékosan szórakoztató, klasszikusokat megidéző, mégis egyedi stílust teremtő  krimi, ami nyomokban paródiaelemeket tartalmaz. Allergiások is fogyaszthatják. 100% szórakozás, 0% mogyoró.


(ui.: szolgálati közlemény: amennyiben valakinek megvan a 4.  A betörő, aki Spinozát olvasott c. rész e-ben, az ne féljen szólni róla nekem;)