2015. szeptember 21.

Gerald Durrell: A véznaujjú maki meg én

Ez a könyv egy remek, humoros stílusban elmesélt történet Durrellék maki és egyéb állat meg növénymentő expedíciójáról, ahol többek közt megmentik a nyalánkságként kezelt véznaujjú makit, vagy például a kínai befolyás óta csemegeszámba menő óriáskígyót a helyi rontást hozó babonától és a madagaszkári gasztronómiától. Fáradságot és kényelmetlenséget figyelmen kívül hagyva állatvédelmi törvényt eszközölnek ki és fajtamentő védett élőhelyet szárazföldi, a vízparti és a tengeri ökoszisztéma megőrzésére bioszféra rezervátumot hoznak létre a helyi hatóságok és felvilágosítatlan lakosság nemtörődömségének és tudatlanságának ellenében a kipusztulásra kárhoztatott állatok és eltűnésre ítélt növényzet védelmére. 
Figyelemfókuszba emeli a malgas nép pazarló környezeti gazdálkodását, a meglévő, egyedi és földtörténetileg gazdag természeti javaik hebehurgya felélését, felelőtlen vagy tudatlan környezetpusztítását.

Ezen felül a könyvből sugárzó, elhivatott állat és természetszeretete kicsit magasabbra emeli például a nem jó marketingű ceyloni, binokuláris látású pörölycápa szimpátiaszintjét, vagy a szintén érdeklődési területemnek az alig észlelhető peremén éldegélő vagy azon túl eső, (innen nézve) egzotikus állatokat, növényeket (paradicsom béka, földművesek barátja a trágyázó zebu, pálmafán élősködő és kisállatoknak otthont adó növény, az etifiton) hozza ismeretközelbe. 

éééés természetesen: ri szálom ú gyis ú gyis


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése