A 19. századi Kukoricza Jancsi egy (erős képzavarral élve) robinhoodi terroristaként üldözött egyszeri népfia a diktatórikus berendezésű huszadik századi zsarnoknyomorított magyarhonban, ahol a városi mese életre kelt a plüss figurák nyájával, és minden elem mai magyarítottságával.
Petőfi homage vagy csak egy ráncfelvarrás egy közismert elbeszélő költeményen?
Most vagy Petőfi ilyen aktuális vagy Csurgó Csaba ilyen visszaható. Petőfi a maga lánglelkűségével a szívem csücske, bár ez a műve sokkal nagyívűbb mint a lobogó titánságban születettek, és persze love , mert nagy csajozógép volt , de ezt az elméletemet már egyszer megírtam… de most Csurgó Csaba. Hajrá kedves Csaba. Ez nagyon ígéretes vonal. Nem kukoriczál a kedves olvasóval, hanem tenger(ny)i sodrást kavar. És külön örömolvasás a belehintett petőfiség bonbonokért, mint a Fejenagy meg Erzsók, és Istók, (….)
Szerettem a felturbózott János Vitézt.
Talán a végén lehetett volna kicsit jobban bízni az olvasó megértésében a magyarázattal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése