Ez a könyv jó példája annak, hogy hogyan lehet egy fajsúlyos témát olyanoknak is eljuttatni, akik hajlamosabbak befogadni a meseszerűbben előadott történeteket. Mert Benhoffnak ez sikerült. A háború és azon belül is ez a szelete, ami az ostromlott orosz városról szól, sokféleképpen feldolgozott téma. Amit ennek a könyvnek az erősségének érzek, az pont az a hangnem, ami az elviselhetetlen borzalmakat érzékenyebb olvasói szemszögből is befogadhatóvá teszi. Mert semmit sem szépít ugyan, de az a filmvásznasított feldolgozás, puhít a kőkemény realitáson. Mert ebből film lesz, arra nagyobb tétet mernék tenni.
A történet és az interpretálása nem újdonság. Egy nagyapa elmeséli az író unokájának az életének egy szakaszát, amit az unoka továbbad az olvasóinak napló formába öntve.
A fiatal Lev története, ahogy egy kegyetlen téli ostrom közepén az életéjért küzdve a börtönbarát irodalomsznob de életigenlő Koljával, aki egy kalandja miatt katonadezertőr lett, tojásokat próbál sikeríteni a kifosztott, éhező városban egy katonai parancsnok lányának az esküvői tortájához. Groteszk alapszituáció, viszont a tojáskeresés során felbukkanó figurák és helyzetek amikbe belekeverednek a fiúk, azok kicsit sem viccesek. A kannibalizmus, a nők megalázó kihasználása a harcoló feleknek és a természetnek való kiszolgáltatottság széles palettájával szembesülnek az útjuk során, amit a véres komolysága ellenére sikerül meseszerűséggel és olykor humorral lazítani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése