2014. október 3.

Robert Galbraith: Kakukkszó

(Cormoran Strike 1.)

Gyorsan essünk át a  a kötelező mirőlszólon: Meghal egy szupermodell Lula Landry, mégpedig úgy ahogy egy médiafogyasztó azt elképzeli egy agyonsztárolt kokós szupermodellről, kiugrik a luxuslakásának az  erkélyéről.

Ahogy az ilyenkor lenni szokott hetekig csámcsognak ra jta a bulvárlapok. megírják a sztorikat mindenféle képzelt vagy képzeleten felüli szemszögből, majd szép csendben unalomba fullad a hír.
Igen ám, de  a lány bátyja nem nyugszik bele, hogy öngyilkosságként zárják le az ügyet és felkeres egy magánnyomozót, hogy piszkálgassa meg kicsit a dolgot.  Pont jó embert talál meg, mert bár senki sem hiszi, hogy itt több van a dolog mögött, mint amit már szétszedtek a lapok, de 
az éppen anyagilag és magánéletileg is a padlón levő  Cormoran 
Strike a leszerelt afganisztáni veterán  kis vacillálás és lelkiismereti vívódás után elvállalja az ügyet. Innen aztán egy igazán jó krimi indul.

Drukkoltam Rowlingnak, hogy jó legyen a könyve, mert szeretném, ha kimosná belőlem a Harry Potteren megtollasodott írónő képét.  Már az Átmeneti üresedéssel is meglepett, de az akkora váltás volt, hogy nem is tudtam hirtelen hová tenni, bár igazából  tetszett, csak úgy magáért. Már ott is eltekintettem az összehasonlítgatástól, úgyhogy most sem fogom, csak annyit, hogy , most aztán rendesen haverok lettünk.
Strike a magánkopó egy kicsit sem az a lucky batman,  inkább egy gyökértelenségben vergődő Marlowe  Vuki, de mégis a munkájában magabiztos és olyan  mindenekellenére pasis,  Robin a titkárnője meg kicsit ugyan  macskanő, de éppen csak annyira, hogy ne marveles  képregényfigura legyen, hanem mindig kézközeli  simogatnivalóan  kedves , de eszes  társ.  Klasszikus krimi stílusra  épített mai történet a karakteres főszereplőkkel. Nem sajnálta Rowling a szereplői karakterizálása közben a részleteket az olvasótól. Strike inkább egy jó eszű de rossz magánéletű  a férfiasnál egy gorillányival szőrösebb, féllábú és bumfordin pasi, Robin pedig  teljesen hihető  több mint titkárnőfigura,  egy hús-vér nő, aki nem a szőkeségétől, hanem a szolid rátermettségétől lesz vonzó.
Ha rajtam áll(na)  a megteremtett nyomozó figurája kapna még megbízást, mert maradt ebben elvarratlan szál, a két vezéralak előzményekben csak érintett magánéletével kapcsolatban.


4 megjegyzés:

  1. " a férfiasnál egy gorillányival szőrösebb" :D

    VálaszTörlés
  2. Cormoran. Nem Colorado. (Madár. Nem bogár :))
    Téged még nem fedezett föl egy könyvkiadó sem? Hogy légy haskötő- vagy fülszövegírójuk? :P

    VálaszTörlés
  3. köszönöm a javítást kollegina. annyira krumpli az a pasi, hogy ez ilyen freudi elírás lehetett:)

    nem fedezett csak kért, de jobb szeretek azt írni, amit tényleg gondolok és a magam specilyális heje sírásával bolondítva;). ingyen könyvet sem fogadok el recenzióért cserébe. kizárólag barátságból vagy bosszúból.

    VálaszTörlés