2014. augusztus 5.

Mika Waltari: Palmu felügyelő tévedése (Palmu felügyelő 2.)

Fura volt Mika Waltaritól krimit olvasnom. Nekem Ő valahogy Szinuhe meg Az emberiség ellenségei.
Tán ezért hangolódtam rá lassan. Nem mondom, hogy különösen jó krimi, inkább amolyan közepesnél jobb, de meglehet csak a közös múltunk miatt nem tudom Őt krimi íróként a helyén kezelni.

A történet szerint egy nem túl szimpatikus, ám annál gazdagabb pénzvigécet holtan találnak a saját fürdőjében, de a rendőrség nem igazán akar nyomozni, mert baleset szaga van az esetnek. Igaz a helyszínen tartózkodók sem igazán tudják, hogy akkor minek véljék a dolgot. Vagy nem akarják tudni.  Palmu felügyelő és írói ambíciókkal megáldott segédje kapja a feladatot, hogy nézzen körül a helyszínen, ha már bejelentés érkezett.
Meg is történik a terepszemle némi kérdezősködéssel, de hiába a fura körülmény és a zavaros tanú meghallgatás, úgy tűnik a rendőr főnök már előre eldöntötte, hogy itt nem lesz nyomozás. Aztán ugyan onnan újabb halottról érkezik bejelentés a rendőrségre, ezért kénytelen Palmu felügyelő komolyan nyomozni az ügyben. Lassacskán olvadozik a vaj a fejeken.
Jó figura ez a Palmu a maga szűk látókörével, de a nyomozói téren nagy tapasztalatával, még akkor is, ha jelen könyvben az esethez fűződő  tévedése adja a címet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése