2014. április 16.

Alicia Erian: Abroszfej

Egy 13 éves kislány. Önmagával és pasiügyeivel elfoglalt mama. Egy sosem látott, de a mama féltékenysége folytán, lányát vele együttélésre kényszerítő, saját zavaros identitását igazolni próbáló apa, akinek nevelési eszköztára kimerül a kényszerítésben és az agresszióban. Rasszista iskolai környezet és egy, a kislány zavarodottságát kihasználó, erőszaktevő szomszéd. 
A főszereplő, az egyébként is nehéz kamasz éveibe lépő kislány szemszögéből látni a hétköznapjait átszövő kötődés nélküliséget, gyökértelenséget, önmarcangolás és fura beletörődést az iránt, aminek ő tulajdonképpen elszenvedője, áldozata. Ez az igazán rémisztő valósága a könyvnek. 
Ami meg a jövőbeli társadalom egészére félelem keltő lehet  az,  ahogy
 kisvárosi természetességgel hat a rasszizmus a hétköznapokra. Figyelmen kívül hagyva minden szembetűnő racionalitást. Nemzedékek adják tovább úgy a gyűlölködést, hogy a következőknek fogalmuk sincs még a szavak jelentéséről sem, nem hogy a töltetéről.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése