2014. január 22.

Mark Twain: A lóvátett város

Twainesített tanmese a tisztességről. 
Amelyből kiderül, ha még eddig nem lett volna ismeretes számodra nyájas olvasó (amit ugyan kétlek, de jó a többszöri megerősítés), hogy a tisztesség az nem egy ráaggatott címke vagy faragott címerpajzsdísz, nem örökölhető és nem adományozható. A tisztesség nem külső ismertetőjegy, bár ha tartósan hiányzik, az lassan láthatóvá válik. Ám ennél rosszabb az, ami ugyan nem látszik, de tudod. Hadleyburg elbukott. Legyen ez tanulság minden város minden elöljárójának (is), hogy sose kelljen pellengérre állnia, megvetés, köznevetség tárgyává válnia a benne bízó polgárai szemében. 
Nektek meg drága barátaim az olvasásban, Mark bácsi ezen olvasásra érdemes – igaz első reakcióként banalitásnak tűnő, de sosem elégszer hangoztatott témájú – szatírájának a konklúziójaként csak azt mondom, amit jómagamnak is: Ha meg akarod tudni, mennyit érsz, ne azért imádkozz, hogy ne vigy minket a kísértésbe, hanem hogy olykor vigy minket a kísértésbe.

3 megjegyzés:

  1. Állítólag ő, Mark Twain volt Saint-Germain gróf is (aki, ugye, Rákóczi-leszármazott). (Merthogy magyarok kakálták az egész világot. Uh, ma nagyon klozetosak a metafóráim.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azért nem szól Hozzád senki, mert egymillió számjegyet kell beírni, hogy a közé legyen az okosság. Én beírom, mert nekem nagyon fontos, hogy a köz megismerje az okos gondolataim.

      Törlés
    2. természetesen magyar volt, mint mindenki aki számít;)

      és örülök, ha ekkora akadályon is hajlandó vagy átvergődni, mint egy számsor a világrengető kinyilatkoztatásaid miatt. mindig érdeklődéssel olvasom;)

      Törlés