Ez a regény nagyon jellemző Moravia írói
stílusára, szellemiségére. Minden eseménysor hordoz magában egy kisebb polémiát
a hogyannal és miérttel. Egy naplónak induló regénnyé érő jegyzetelés, ami
Francesko a reménybeli regényíró kőrealista formán lejegyzetelt, kommentárokkal
ellátott napjai, gondolatai , érzelmi töltődéseinek, kiürülésének a kronológiája,
családtagjaihoz való viszonya, iszonya és az azokat értékelő elmélkedéseit
tartalmazó, hol a valóságot, hol a készülő regénynek a javát szolgáló,
leleplezett elferdítéseket tartalmazza. Nem is tudom, hogy a cím az igazából
figyelemnek a tartalommal való megtöltését vagy éppen az egymásra való
figyelésnek a mesteri kontraszelektivitását hangsúlyozza e jobban. A figyelem
lehet e a figyelmetlenségnek a mércéje vagy az utólagosan feldolgozott
események és emlékek újraértelmezett miértje. Persze mindez az emberi
kapcsolatok tartalmát, a ragaszkodás mértékét értékét, áldozatát, a bűn
fogalmának boncolgatását igazolja pro vagy kontra módon.
Végül is ez legyen mindig az aktuális olvasó polémiája a könyvvel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése