nyári élményeim

Te figyelj haver....

És  ahhoz mit szólnál  amikor a nyár közepén bedöglik a hűtőd, elmész venni egyet, mert ugye nyár, meleg meg hűtés ... na érted .  Órákig gondolkozol, hogy energiatakarék, meg  a család hűtőhasználati szokásai meg alul vagy felül legyen a fagyasztó. Telefonozol meg fotókat küldözgetsz az illetékes elvtársnak (a zuram), hogy akkor szerinte is és akkor határozottan 3x megváltoztatod a végleges döntésedet és persze megméred a régit, hogy elfér -e  az új, megnézed az infólapján a feltüntetett méreteket, hazahozod, majd 1 centi híján nem fér be a régi helyére, mert a feltüntetett méret TÉNYLEG csak névleges. Magadban puffogsz, tán ki is hallatszik, kicsit emlegeted a műszaki adatlap készítőjének a nénikéjét, aztán picit szétvered a konyhát, majd némi esztétikai kompromisszumokkal ugyan, de megoldódik. 

Na de ez nem elég, mert egy hét múlva a mosógép is feladja. 
Mit tudsz tenni teknőben mosol     okulva az előzőekből milliméterre leméred a halott mosógépet, a kiállásait, csatlakozásait, nehogy újra úúúúgy járj, elmész mérőszalaggal a boltba méricskélsz, kalkulálsz és örülsz, hogy haha megvan,  majd miután hazahozod 1 centi híján nem fér be az ajtón.  
Mert az utolsó mosógép költöztetés óta ajtócsere volt.

Anna Gavalda: Szerettem őt

ezt írtam a könyvről kb. 5-6 éve. 

Eléggé kommersz történet, egy eléggé képtelen szituációba ágyazva. 

Attól mert másnak se jobb másképp, attól nekem még lehet szar így. 
Persze ez eléggé cinikus leegyszerűsítése a könyvnek, de nincs kedvem rajta moralizálni(lehetne)

és most

Kellett hozzá az eltelt idő, kellett hozzá az, ami ebben az időben felhalmozódott történés és kellett hozzá egy színpadi adaptáció, hogy újragondoljam ezt a könyvet.

Már nem tartom kommersznek. Nem tartom képtelennek a szituációt, bár az most is igaz, hogy más baja nem enyhíti a sajátot, viszont más története nagyon is módosít a látásmódon a sztereotípiákon amiket dédelgetünk magunkba.  A skatulyákon, ahová embereket zárunk a látszat alapján és az különböző megvilágítások egy életekre ható döntésekről a szereplőknek a szemszögéből, 

A történet szerint egy magát boldog házasságban élőnek gondoló nőt egy napon minden átmenet nélkül elhagy a férje. Összeomlik és az addig távolságtartó és konvencióktól merev apósa elviszi őt és a gyerekeket a vidéki házukba, ahol elindul a beszélgetés az addig egymást idegenül kezelő emberek között. 
Ahogy telik az este és ahogy fogy a bor, egyre szűkül a távolság köztük és egyre beljebb engedik egymást a lelkükbe a múltjukba. Kiderül a merev és sziklaszilárd apósról, hogy igen is van benne figyelem, érzelem és szeretet. Sőt annál sokkal több is, de az elhalasztott lehetőségek miatt a vigasztalásra szánt este a vigasztalót is vigasztalan állapotba hozza. Nagyon fájdalmassá lesz a beszélgetés ahol mindkét szereplő a saját bánatos történetében ragad.

E.P.és a zárójelek

E.P. zárójele

"Erről sokat tudnék beszélni, a varázsról, a titokról. És milyen lelkesen, ihletetten. Hiszen ez tölti be az életem. (Zárójel. Ez kicsit megváltozott, ezért is nem vagyok személyesen jelen, most igyekszik más betölteni az életem, de így meg a hasnyálmirigyrákról tudnék lelkesen és ihletetten beszélni, amitől ugyan most megkímélem a tisztelt publikumot, de ne reménykedjen, előbb-utóbb hosszabban is szólok róla, I am afraid.) Folytatom zárójelen kívül, mintha mi sem történt volna."

Ez én zárójelem 

Zárójel Nyit












Zárójel Zár