ezt írtam a könyvről kb. 5-6 éve.
Eléggé kommersz történet, egy eléggé képtelen szituációba ágyazva.
Attól mert másnak se jobb másképp, attól nekem még lehet szar így.
Persze ez eléggé cinikus leegyszerűsítése a könyvnek, de nincs kedvem rajta moralizálni(lehetne)
és most
Kellett hozzá az eltelt idő, kellett hozzá az, ami ebben az időben felhalmozódott történés és kellett hozzá egy színpadi adaptáció, hogy újragondoljam ezt a könyvet.
Már nem tartom kommersznek. Nem tartom képtelennek a szituációt, bár az most is igaz, hogy más baja nem enyhíti a sajátot, viszont más története nagyon is módosít a látásmódon a sztereotípiákon amiket dédelgetünk magunkba. A skatulyákon, ahová embereket zárunk a látszat alapján és az különböző megvilágítások egy életekre ható döntésekről a szereplőknek a szemszögéből,
A történet szerint egy magát boldog házasságban élőnek gondoló nőt egy napon minden átmenet nélkül elhagy a férje. Összeomlik és az addig távolságtartó és konvencióktól merev apósa elviszi őt és a gyerekeket a vidéki házukba, ahol elindul a beszélgetés az addig egymást idegenül kezelő emberek között.
Ahogy telik az este és ahogy fogy a bor, egyre szűkül a távolság köztük és egyre beljebb engedik egymást a lelkükbe a múltjukba. Kiderül a merev és sziklaszilárd apósról, hogy igen is van benne figyelem, érzelem és szeretet. Sőt annál sokkal több is, de az elhalasztott lehetőségek miatt a vigasztalásra szánt este a vigasztalót is vigasztalan állapotba hozza. Nagyon fájdalmassá lesz a beszélgetés ahol mindkét szereplő a saját bánatos történetében ragad.
Persze ez eléggé cinikus leegyszerűsítése a könyvnek, de nincs kedvem rajta moralizálni(lehetne)
és most
Kellett hozzá az eltelt idő, kellett hozzá az, ami ebben az időben felhalmozódott történés és kellett hozzá egy színpadi adaptáció, hogy újragondoljam ezt a könyvet.
Már nem tartom kommersznek. Nem tartom képtelennek a szituációt, bár az most is igaz, hogy más baja nem enyhíti a sajátot, viszont más története nagyon is módosít a látásmódon a sztereotípiákon amiket dédelgetünk magunkba. A skatulyákon, ahová embereket zárunk a látszat alapján és az különböző megvilágítások egy életekre ható döntésekről a szereplőknek a szemszögéből,
A történet szerint egy magát boldog házasságban élőnek gondoló nőt egy napon minden átmenet nélkül elhagy a férje. Összeomlik és az addig távolságtartó és konvencióktól merev apósa elviszi őt és a gyerekeket a vidéki házukba, ahol elindul a beszélgetés az addig egymást idegenül kezelő emberek között.
Ahogy telik az este és ahogy fogy a bor, egyre szűkül a távolság köztük és egyre beljebb engedik egymást a lelkükbe a múltjukba. Kiderül a merev és sziklaszilárd apósról, hogy igen is van benne figyelem, érzelem és szeretet. Sőt annál sokkal több is, de az elhalasztott lehetőségek miatt a vigasztalásra szánt este a vigasztalót is vigasztalan állapotba hozza. Nagyon fájdalmassá lesz a beszélgetés ahol mindkét szereplő a saját bánatos történetében ragad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése