2015. június 25.

itt és most

Hát csak annyit mondok, felejts el mindent, amit eddig a Hair-ről gondoltál.
Kicsit leporolták a Mohácsiék.

2015. június 24.

Rejtő Jenő (P. Howard): Vissza a pokolba!

Kicsit benne van ebben a rövidkében a rejtői szaharai összes. 
Na de, hogy kerül Rózsa Sándor a sivatagi kerékpárversenyre, ahonnan egy erős sprinttel disszidál? 
Rézfejű és pofozótársai kimentenek egy Csenevész nyápicot a biztos nyaklevesözön általi halálból, ami egy feldúlt kormányos veretes tenyerével látszott lecsapni a szerencsétlenre. 
Bár ellentétes a kikötői etikettel a magánjellegű verésbe való beleavatkozás, de annyira szembeszökő volt az egyoldalú erőfölény, hogy Rézfejűék indokoltnak látták felrúgni az illemet. 
Ez az életmentés halálos veszedelembe sodorja őket, önkéntes alapon. Jön a légió meg a hozzátartozó gebasz, úgymint hőség meg fegyelmező őrmester, ám hőseink nem hiába hírhedt ám szívós csibészek, egy huszár, pontosabban kapitányvágással , amit (mármint a levágott kapitányt ugye), szökött légionáriusoknak köszönhetnek, még pontosabban ennek a levágott kapitánynak a ruháját álca és visszaélésként használva kimentik a pofonmenekített pártfogoltjuk kebeltjét a szahara poklából és az örökségbitorló ármányából. 
Ez ilyen. Kis történet kis hülyeségekkel.


2015. június 23.

Máté Angi: Kapitány és Narancshal

Volt egyszer egy Angi, aki megírta a Mamót. Olyan erővel hatott ránk, hogy figyeltük minden írott és íratlan mozdulását. Aztán volt egyszer , hogy Voltegyszer és volt még egyszer amikor Egy susogó levél-en suhant ide az olvasmányaink közé. Most ide mesélte a kapitányt, aki tudott parancsolni a víznek meg a kacsáknak de aztán egy narancshal barátságáért végigmente a keresést, hogy megismerje miért tolja a metró maga előtt a szelet meg hogy a földi tejúton a csillagásztól megtudja, hogy a holdra kell írni a keresést. És egy rövidke  ollócsattintással visszaköszönt a jégre karcoló rák*, naszóval volt egyszer egy Angi, aki nagyon sokunkat visszavarázsolt a mesékbe és ez nekünk jó, ám most, hogy a sünmuszogást is tudjuk meg a kert szülinapját is megünnepeltük , na meg a narancshal családja és barátai is kiszabadultak a kerítésezett üvegből , és a tejcsicsonka világ is a helyére került, most jó volna, ha lenne egyszer megint egy nagygyerekeknek szóló szomorédesség, mint az a feledhetetlen  lyukas fazékban a kékre hordott szobafekete . 


Csak várok és várok és várok...