Akunyin ezzel a dupla kötettel újra visszalopakodott a kedvencbe. Hurrá.Az első rész egy háborús kémregény, és hát valljuk be elég ... hm ... fura, de utólag kiderül, hogy a második történettől kel igazán életre, ami egy zseniális szerkezetű regény. Úgy vezet be a japán kultúrába, hogy az elsőhöz (és persze a már szupermenfandorin sztorik idejéhez) képest történelmi időutazásban gazdag fejezeteket egy egy haiku csúcsdísszel koronázza meg.
Az , hogy japán kultúra meg orosz lélek egy Akunyinolvasónak nem is kell mondani, viszont azt mondom, hogy ebben végre minden eddigi japánkodás és Maszaság egy kis időbeni visszatekintéssel a helyére kerül. Honnan, miért és miért úgy ahogy. A zöldfülű Fandorin hogyan és miért lett olyan és az, akit később annyira szerethetünk. Ezt azoknak, akik követik a Fandorin történeteket.
Akik meg ezzel indítanák, azoknak azt javaslom, ne ijedjenek meg az első rész (egyébként zseniális ) hihetetlenségig és unalomig kiszámítható krimijétől, mert a második rész támpontot ad az addig kuszának és röhejesnek érzett részeknek. Másrészt meg annyival lesznek beljebb azoktól, akik az elejétől kezdték a Fandorin szálat, hogy tudni fogják azt, amit a sorbanolvasók csak sejtenek. (mondjuk így is tök izgi a titokzatosság)
Arról meg nem is beszélve, hogy odabilincselt a japanológiai fonal. Ugyan nem értek hozzá mennyire valós vagy nem mondjuk az arcból olvasás, de például az ma is sztereotípia a Japánokkal kapcsolatban, hogy a gaidzsinokkal fenntartásaik vannak. Bónuszként megtudhatjuk honnan ered az akunin.
A fejezetcímek és az azt lezáró haikuk olyan finom krémmel vonják be a köztes szöveget, amitől jobban becsúszik az érdeklődésközéppontba a még távolian tartózkodó keletiesen zárt társadalom és a nyugatias modernizáló törekvésekkel átitatott ütközőpont-történelmi időszak is. Nagyon informatív a szórakoztatófaktor mellet. És ahogy összevezeti azt, amitől az elején csak szájathúzogat az olvasó, na az valami hihetetlenül pazar.
Ritka jó regényfolyam ez, még ha az előzőnél kicsit fanyalogtam is, hogy leült. Hát ennyit meg lehet engedni, ha aztán újra lázba tudja hozni a sorozattal lassan eltelő olvasót. Mert ezzel a könyvével éppen ez történt. Rebootolt.
Hajrá Akunyin,! Hajrá Fandorin! Hajrá Masza! Én maradok a rajongótok:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése