Vermes Géza: A qumráni közösség és a holt-tengeri tekercsek története

fullspoiler! (ha jól értettem a könyvet;) 
Hát az van, hogy ez a könyv pont 60%-al ad többet, mint ami egy magamfajta, kíváncsi laikust érdekel a témával kapcsolatban. (igen, láttam, hogy szakirodalom, de @Inpu olyan jól eladta;) 
Amennyiben nem vagy kedves olvasó elhivatott régésztanuló, bibliakutató, ie. I- isz.II. -ig. tartó időszakra szakosodott történelemfanatikus, úgy ezt a rövidebb összefoglalót fogadd a büntetésem vezekléseképp a határtalan kíváncsiságom miatt.

A könyv engem érdeklő ismeretbővítő tartalmát nem érdemes más szavakkal átfogalmazva kivonatolni. Legkorrektebbül maga Vermes kiragadott részletei adják meg a válaszokat a bennem felmerült kérdésekre. 

„Ha meg kellene jelölnünk , hogy melyik az a legforradalmibb nóvum, amellyel a Qumrán szembesített bennünket, joggal választhatnánk az iratoknak azt az aspektusát, amely a zsidó irodalmi alkotások genezisének megértéséhez járul hozzá. A bibliai kéziratok, amelyek között ugyan az a szöveg nincs meg két teljesen megegyező példányban, és a közösségi iratok, amelyek több, néha feltűnően eltérő kéziratban maradtak fenn, összehasonlító tanulmányozása során az egyik elsőrangú kutató arra a megállapításra jutott, hogy Qumránban „hanyagul ellenőrzött másolás” folyt. „ 
[…] 
A holt-tengeri tekercsek most először tették lehetővé, hogy közvetlenül bepillantást nyerjünk a sokszínű judaizmuson belüli kreatív irodalmi-vallási fejlődés vagy változás folyamataiba, mégpedig a (látszólagos) nemzeti függetlenség utolsó két évszázadában, még azelőtt, hogy i. sz. 70. évi katasztrófa arra kényszerítette volna a farizeusok rabbinikus utódait , hogy létrehozzák az „ortodoxiát”, megteremtve ezzel az egyszerű, rendes (normális) és könnyen ellenőrizhető egységet, a veszélyes sokféleség helyett. „ 37.o. 
„Érthető, hogy a tekercsek élénk érdeklődést váltottak ki a tudományos világban, de vajon mi az oka annak, hogy a laikusok képzeletére olyan erősen hatottak? Én azt mondanám, hogy azért, mert korunk legszembetűnőbb jelensége az az igény, hogy visszanyúljunk az elérhető legnagyobb hitelességhez, azaz a mellébeszélés nélküli igazsághoz.” 38.o

A történeti zanzaváz: 
Megtalálták a taamir bennszülött arabok a tekercseket. 
Rábuktak a beduinkereskedők portékájára a tudósok. 
A térségbeli szakadás után katonai titkosszolgálatok segítségével megkaparintották azokat. 
Pökhendi tudósok 20-30 évig kotlottak rajta zárt körben. 
Aztán kinyitva a zárt tudóspökhemdiséget, szélesebb körűvé téve a kutatást 2-3 év alatt többet értek el, mint addig összesen. 
Gondoltak ezt-azt eredetileg a keletkezés idejéről, miértjéről, hogyanjáról. 
Aztán módosították (tudományosan eufemizálva: kiterjesztették az elméletek skáláját.) 
Valamiben megállapodtak régészeti, paleográfia és a tekercsekben szereplő történetek egyéb helyeken azonosítható hasonlóságuk alapján való korba helyezés szerint. 
Most ez(a könyvben szépen leírt) a védhető verzió van tudományosan alátámasztva kor, keletkezés, ilyen-olyan hatások , satöbbi (egészen addig, amíg nem állnak elő újabb szenzációs felfedezésekkel, elméletekkel) 
Aztán a nagyobb részben, maguk a leletek tartalma van leírva, körbejárva.

(majd lesz még tovább, de kicsit most másképp…)

Aztán van az a BiblioBlikk verzió, amit szintén a témával foglalkozó, (talán perifériára szorult?) elméletikutatópublicisták agyaltak össze, ilyen szenzációéhes és bugyuta érdeklődőknek, mint például én, miszerint a qumráni lelet tulajdonképpen egy préjudasztikus közkönyvtár, ahol is nevezett Jézus, a 4 gyerekes magánzó, tisztázatlan eredetű állami erőforrásokból korai kódexmásoló kisvállalkozást üzemeltet, a szabadidejében hobbiszinten (értsd: nem megfelelő referenciákkal igazolt, adózatlan tevékenységként) véghezvitt -messiáskodása során összegyűjtött történeteket íratta le az alkalmazottaival, fényglóriába mártogatott tollal. A korabeli rabbisztikus szabadgondolkodás és liberális történetkezelés jegyében a kopipésztszakemberek sajátosan értelmezték a munkájuknak a kötetlen voltát és ahányan jegyezték a történeteket, annyiféleképpen kanyarintották egyes részleteit. Ezzel, mintegy keresztet is vethetünk a hiteles bibliai alapokra.

Na de komolyan:

Érdekes, de nekem túl érdekes volt, ezért olyanoknak ajánlanám, akik szeretik a mérhetetlen sok adatot, utalást, képben vannak a kor történelmi, régészeti, vallási érájával annyira, hogy nem zavarják a bekezdésenkénti 150 ismerni illő(?) újabb utalások, korszámadatok vagy nevek tömkelege. Mindez természetesen ugyan annyi lábjegyzettel, ami nem hogy egyértelműsítené a képet, hanem éppen növelik az halmozódó ismeretlen adathalmazt. 
Minden esetre találtam benne több érdekes részt, ami nagyon összecsengett legutóbb Ulickajánál olvasottakkal (Daniel Steel): 
„Az esszénizmus ma már nem létezik. A merev és zárt közösség törékeny szerkezete nem élhette túl a palesztin judaizmusra i.sz.70-ben lesújtó katasztrófát. A fennkölt eszmék által irányított és a tökéletes szentségre törekvő irányzaból még hiányzott az alkalmazkodás képessége és az a gondolati rugalmasság, valamint a spirituális látásmódnak az a mélysége, amelynek köszönhetően a rabbinisztikus judaizmus fennmaradt és tovább virágzott. És bár az Igazság Tanítója kétségtelenül megérezte a mózesi Törvényben eleve benne rejlő mélyebb kötelezettséget, nem rendelkezett azonban a zsidó Jézus zsenialitásával, akinek sikerült felfedeznie azt, hogy a vallás lényege az ember és ember , valamint az ember és Isten közötti egzisztenciális kapcsolat.” 39.o. 

Vagy később a Közösség vallási eszméi fejezetben: 
Hiteles magyarázat nélkül a Tóra teljes megértése és értelmezése nem volt lehetséges. Az intertestamentális korszakban élő valamennyi zsidó, így az esszénusok és ellenfeleik is, egyetértettek abban, hogy az igaz vallásosság a Törvényhez való feltétlen engedelmességgel jár együtt. Annak ellenére azonbam, hogy a tóraútmutatása az élet valóban sok aspektusára kirejed – az üzletrelés az imádságra,a bíráskodásra és a konyhára, a nászágyra és a Templomra –, a benne foglalt 613 pozitív és negatív parancsolat mégsem ad megoldást az élet során felbukkanó valamennyi problémára, és különösen azokra nem, amelyek a bibliai törvényhozás elkészültét követő évszázadokban váltak aktuálissá. Jó példa erre az, hogy az autonóm zsidó társadalomban élő törvényhozó például nem látta előre a diaszpóra világának kialakulását. „ 198. o. 

És innen pedig az iratok tartalma, magyarázata, szemantikája, satöbbi. Ez olyanoknak érdekes, akik érdeklődnek a szent iratok szövege, összefüggései, értelmezése iránt. 
Mellesleg érdekes és egy értő szem számára bizonyára alapos munka.

(Minden esetre őszinte tiszteletem Vermes professzornak az összes és mindenképpen nyomot hagyó munkásságáér.)