Interjúkötet. Reflexiók egészen az 50'-es től a 90’-es évek irodalmi, társadalmi és
szociológiai történéseire. Jókai Anna kellemes meglepetés volt nekem a könyvei
alapján. Most, hogy olvastam a gondolatait is, egyre szimpatikusabb. Tetszik,
ahogy megközelít fajsújos témákat, mind világi társadalmi jelenségekről, mind a
vallásról illetve annak a viszonylatában az emberekről. A már nem élő kortársairől
írottak nagyon szép méltó gondolatok. Többek közt Nemes Nagy Ágnesról, Mándi
Ivánról. (Meg is vettem hirtelenjében NNÁ Magyarul és világul c. napló és levelezős kötetét. )
De Ady és Berzsenyi párhuzama is tetszett a
hazaszerettetről, az ehhez kapcsolódó emberi és percemberi létről és butaságról
való elmélkedése.
A politika rátelepedése az
irodalomra(művészetekre) és a díjak és
az ezekkel járó elismerés vagy éppen megbélyegzés elő és utóéletéről. (ez igen
kellemes rész volt, nagyon mást gondoltam róla) Beszél még önmagáról, az íróságról a miértekről.
Szóval elég szerteágazó gyűjtés van a
kötetben, amit érdemes azoknak elolvasni, akik szeretnének egy olyan képet
kapni jókai Annáról, amit maga mutat és nem amit rá akarnak aggatni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése