Íme az emberi bugyor. Kifordítva. Ha van a toprongylélek
mélységének alja, akkor Dosztojevszkij itt aláásott egy szívlapáttal.
Ajánlom
továbbá sztárpszichológusoknak szakirodalomként.
Mellesleg végig az lüktetett
a fejemben olvasás közben, hogy addig kéne (n)agyonszeretni ezt az embert, amíg
el nem hiszi, hogy lehet.2015. február 5.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Feljegyzések az egérlyukból
Íme az emberi bugyor. Kifordítva. Ha van a toprongylélek
mélységének alja, akkor Dosztojevszkij itt aláásott egy szívlapáttal.
Ajánlom
továbbá sztárpszichológusoknak szakirodalomként.
Mellesleg végig az lüktetett
a fejemben olvasás közben, hogy addig kéne (n)agyonszeretni ezt az embert, amíg
el nem hiszi, hogy lehet.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
milyen ennek a történetnek a tükrében a Raszkolnyikov-Szonyecska kettős a Bűnhődésből...
VálaszTörlésannak a könyvnek sosincs vége számomra és bármennyi Dosztojevszkijt olvasok, mindig ott lyukadok ki, hogy az az forrás. még akkor is, ha az a későbbi írás.
Törlésa tipródás mindegy, hogy kifelé vagy befelé irányul, ok vagy okozat felől közelítve
mindenhogy le és aláás. és bár ezt az eszemmel tudom és értem, mégis mindig letaglóz az a irodalmi mesteri képesség, amivel ezt D. újra és újra el tudja mesélni.
gondolom úgy, hogy ez itt az élmény és az ott az elégtétel-jóvátétel-bocsánatkérés
VálaszTörlésazt hiszem seneca vigasztalások írásánál éreztem azt ennyire erősen, hogy minden sorát gyönyör olvasni, de valóságosan ezeket megélni, hát az isten óvjon meg tőle.
Törlés