Cotzee nagyon felkavaróan mutatja meg, hogy milyen ingatag, ám mégis önfenntartóvá lehet rettegni a világ mindenféle rendű és rangú hazug hatalmi tákolmánynak a működtetését megtámasztó külső és belső barbárját. Félelmetes.
De ami a legfélelmetesebb az az, hogy a recept mindig működik.
Minden a barbárokhoz képest érvényes vagy érvénytelen. A van, a volt és a lesz, de még az is, ami nincs. A szó, a tett de még a szándék is. Egy hatalom, ami a kivetített barbárjaihoz
pozicionálja magát, igazolja a létét. Igazodási pont, összetartozáskarám,
A szemben álló pedig az egyén, és mindig csak az egyén, mert
a jellegénél fogva az ilyen rendszerek kizárólag elszigetelt egyéneket eresztenek
át a sűrű szövésű kollektivizált rémszűrőinek a meglazult résein. Egyént, aki annak ellenére, hogy a
hatalom élvezőjének számít és éppen
ezért kicsit felülről lát rá, egy bizonyos ponton mindebből a rendszerből kilóg,
aki megfogalmazza a barbár alaptalanságát,
az erre épített hatalom talmiságát. De
vajon meddig tart az egyén ereje, a kitartása az elvei mellett. Mit bír ki a
kívülálló magányosság, a fizikai, lelki kitaszítottság, a besározott elszigeteltség,
embert próbáló fájdalmas meggyötrés. Mikor kezdi elhinni a saját fájdalomüvöltése
érveit, mikor vágyik inkább a tompa, fájdalommentes közigazodásoz? Mikor hiszi el a fájdalomtanítójának, hogy a barbárok
léteznek, és ez így is van rendjén? Mi az erősebb, a fájdalomtűrő meggyőződés vagy a enyhet hozó,
beletörődést mímelő őrületálca.
A barbár maga az
ok és az okozat, az indok és a következmény a magyarázat és a
megmagyarázhatatlanság, Mindig üldözni
kell, sosem lehet utolérni, de sosem lehet abbahagyni az üldözést, mert még a
végén kiderül, hogy a saját önpusztításunk
nyomain körbe-körbe járunk és a barbárok
mi magunk vagyunk, a mi magunk által vakságot
mímelt, lelki és szellemi túléléshez
szükséges oldozást adó, rettegést fenntartó igényre.
Cotzee képes volt egy egész regényt írni erről, de Konsztantinosz Kavafisznak elég volt egy versnyi tér.
Mindkettő a maga nemében remek.
Mindkettő a maga nemében remek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése