2014. szeptember 15.

Ivo Andrić: Híd a Drinán

Bosznia az oszmán és osztrák monarchia birodalmak ütközőpontja volt sok évszázadon keresztül. 
Minden sarkos ellenpont kicsapódott ott, ami keletet és nyugatot elválasztja egymástól szellemiségben, gazdaságban, hagyományban, vallásilag.  Nehéz volt itt a tradicionális de nehéz a haladó gondolkodással is érvényesülni, hisz folyamatosan változik az aktuális hódítói mentalitás.  Ilyen környezetben könnyen lehetett  egy elégedetlenségtől lázongó csoportban kikötni, aminek a ma legismertebb,  Szarajevói eseményekben teljesedett ki  a csúcspontja.
Ezen a regénybéli 4 évszázadnyi idővonalon megfordul  néhány markáns karakter,  jól körberajzolt jellem. A történet szereplői esszenciálisan hordozzák a két világ képviselőinek jellemzőit, a kötetben szerepeltetett karakterei nem csak a korszakokhoz és státuszokhoz köthető konvenciók bemutatásában , de emberi jellemábrázolásban és lélektan bemutatásában is erősek. De mindkét féltől jól elhatárolhatóak a helyiek, akik mindig ott voltak és maradtak is, bármilyen szél fújt éppen, bármelyik hatalmi erő érkezett és távozott, akármilyen személyes tragédiák estek meg vagy éppen közösségi események sodrása zajlott a vegyes nemzetiségek által lakott városkájukban. Ők csak élték az otthonukban az oda rendelt életüket, míg a híd körül zajlik a világtörténelem.

Nagyon szépen és szerethetően tud mesélni Andric. Benne van a keleti bölcs  legendamondó  lassúsága, de benne van a nyugati tiszta történelmi racionalitás is .

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése