Gárdonyi Géza: Az én falum

Milyen a falum? Olyan, ahol, élnek(nem laknak) kicsinyek és nagyok, jók és betyárok, kópék és szamarak, élők és holtak. Tartoznak oda helybéli kutyaugatások és bokorsuhogások, birkabégetések és fűhajladozások, udvarzajok és udvarlakóhangok . Ahol tudják egymást, ahol hiszik a hihetetlent, ahol látják a láthatatlant. Hajnalonta belelesnek a pirkadatba, estelente belefurulyáznak a csendbe. Időnként megérkeznek, néhanap eltávoznak , de valahogy mindig ott marad belőlük valami. Tele van a falu elvágyódással, odamaradással, talánnyal és valódisággal. Honnan tudhatja ezt, aki sosem élt falun? Hát például Gárdonyitól.