Pelevint mindig öröm olvasni, mert úgy vonz
bele a bizarr képzeletvilágába, hogy hiszem is amit képzeleg, mert amennyire
elrugaszkodott a valóságtól annyira valódivá is válik olvasás közben. Na meg
szórakozik is velem(de inkább rajtam) olvasójával, mint például a Freudos
novellában, ahogy hagyja, hogy az intellektuális elbizakodottságom vezessen,
majd a végén jól kiröhög(tet magammal).
A rekonstruktőrben meg egy
groteszkmódon feltárt földalatti
párhuzamos világgal hökkent meg, ahol egy irányítópult mögött ott van Sztálin
és egyéb ismert figura, akik a látható felszínen csak a másolataikkal szerepelnek.
Vagy a két drogos
katonatiszt, akiknek a küldetéstudatukat kokainba feloldva köszönhetjük hogy Lenin élt, él és élni fog.
Nagy mágus ez a Pelevin. Kiemelkedő alakja a mai orosz, de inkább a világirodalmi térnek, legyen az regény vagy mint ez a könyv,
novelláskötetbe bűvölt kafkai világ. Na de mit kafkázok, amikor alanyi jogon
pelevinezhetek is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése