2014. február 13.

China Miéville: Kraken

Minden úgy kezdődik, hogy eltűnik a látogatók fő attrakciójának számító óriás tartályban tartósított  gigaméretű polip a múzeumból.
elég fura, mert minimum lehetetlennek tűnik. aztán lassacskán kirajzolódik, hogy az ökomenikus poliptartályhívők és a helyek szellemeinek a föderációs gyülekezete félreértelmez egy hülye viccet, amitől kaotikus vallásvesszőfutásba keveredik Billy, a hypster tudós. Aztán megjárva az alternatív Londont az olykor a zsebéből kiszólongató szakszervezetis segítőjével megpróbál kikeveredni ebből az őrületből, ahol hol egy megszólaló kapukilincs, hol egy köztéri szoborfej akarja rabul ejteni vagy éppen segíteni.  De mindez semmi ahhoz képest, hogy a bepipult  Krakenek miatt mindjárt itt a világvége.
Tombol az utcai  vallásháború, ahol  káosznácik,  a nagyhatalmú Tetkó, a Tinta, aki átír bármit, szabadúszó Dzsinek, pro és kontravilági mágiarendőrök , Proletár kaméleon,  Piromaták, harcolnak az alternatív városban lévő kelepce okkult utcákon. Megjelenik a csápos tenger , ami kíváncsian bekukucskál a városba ahol tenyésztett fegyverek vesznek részt az agresszív eszkatológizálódásban.

Akkora fantáziával száguld az író, hogy csak győzze követni az olvasó.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése