john malkovichTermann menet. Belebújás , belőle kikukucskálás az én szememmel,
egy másik élet, de ismerős helyek és momentumok. Jó volt benne utazni, de jó
végre kiszállni belőle, mert kissé szédülök a pszichedelikus élménytől. Ritka
alkalom, amikor Térey prózát ír. Érdekes, főleg a versei tükrében. A
visszafejtő olvasásba benne van az a olvasói csatolás, ami belelátja a költővé
válás útkeresését, útja a 90-es évek életkezdő lépegetéseitől, az időben és
helyszíneken áthaladva. nehezen is tudom novellaként olvasni az egész
szöveget., pedig inkább az, de szoros a lánc és sok az átnyúló kapocs.
A narráció(mesélő személye,
mesélés ideje) és a stílus, nyelvhasználat meg az ironikus hang, többször is
egyEstimesei irodalmi bolyongó hőst idéző parafrázisra emlékeztetett, még ha
éppenséggel csak amolyan távoli kitagadott unokaöcsi is a rokonság..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése