Carl Sagan: Broca agya

Érdekes is tud lenni a különféle területek tudományos magyarázata és spekulatív elgondolásai, ha értő kéz vezeti a tollat. Persze ez inkább laikus érdeklődőknek szóló tudományos írás és a teljesség igénye nélkül, de a megismerést segítve íródott, nem mentesen az írója véleménye és nézeteitől. 

Sagan kozmoszkutató, úgyhogy a tudomány embere volt. Ami szimpatikus benne, hogy nem harci modorban hirdeti a tudomány mindenhatóságát, mert képes elfogadni, hogy ott van az emberben a misztikum is. Igaz a misztikumot a még fel nem fedezett, meg nem ismert területnek minősíti, de messze nem az a kőfejű materialista, aki őrültnek bélyegzi a tudomány által meg nem erősítetthitekre épülő világnézeteket. Hiszen a tudomány jelenlegi peremvidékének a feltérképezése is a tapasztalatokon alapuló tudósi hitre, analogikus rávetítésekre épül. (értem ezen a fizikailag elérhetetlen kutatási területeket) De a kétkedés privilégiumát fenntartja egészen addig, amíg nem kap valamire visszavonhatatlan és cáfolhatatlan bizonyítékot. Persze ha nem lennének pionírok, hogy a fenébe haladna előre a tudomány, ha soha senki sem kérdőjelezne meg semmi olyat, ami akkor és ott bizonyítottnak hitt . 
Kellenek a merész elképzelések, hogy például a világegyetem szerkezetéről is megszülethessenek az olyan időugró elméletek, miszerint (Einstein kétségtelenül egy új világnézet alkotó felfedezése okán, és egyben ellentétben ), a kozmosz nem standard, hanem tágul, összehúzódik, örökké létező vagy éppen véges (Friedman ). Kellenek az bizonyíthatóságban hívő álmodozók, hogy a népi megfigyelések ne maradjanak babona szinten, amivel aztán tévútra vezessen, rosszabb esetben visszaélésre késztessen bárkit, hanem kiderüljön, hogy teszem azt az eső nem egy felkent csoport táncának a következménye, hanem a légkörben lejátszódó kondenzációs folyamat. 
Hogy ne maradjunk le a megállíthatatlan természeti evolúciós folyamatok mögött. (persze ez lehet , valahol egy öngerjesztő procedúra, mert magunk generáljuk az alkotó típusú tudomány által. Mint például a klikkelőizom kifejlődése általi technológiai kényszerváltást a kesztyűgyártásban;) 
Ki tudja, talán ott ül ma is egy iskolakerülő hivatalnok (Einstein)a szabadalmi osztályon vagy egy fiú a cseresznyefán(Goddard), hogy az álmodozása eljuttassa az emberiséget újabb dimenziókba, ami csökkenti a kiszolgáltatottságunkat az ismeretlennel szemben(vagy növeli, az újabb és újabb ismeretlenek feltárásával?) Mindeközben mi laikusok pedig örülhetünk a kutatásokból lehulló morzsáknak, melléktermékeknek, ami által mikrosütve pattogtatunk génmanipuláltan öröktermő kukoricát az esti műsorszóró berendezés bámulásához, miközben éppen szívbillentyűn játszik harmóniát az improvizatívan rakoncátlankodó szervezetünk a nukleáris katasztrófák láttán.