( a képen Szerb Antika látható)
"Rozsnyai Kálmán 1872-ben született Aradon.
Az országos mintarajziskolát végezte el, hogy aztán színész és újságíró legyen
szülővárosában és Budán. 1898-ban elhagyta Magyarországot. Angliában – úgy
mondják – Sidney Carton néven híres író, van der Hoschke néven híres színész
lett (vagy fordítva). Egy ideig Oscar Wilde személyi titkára. Meglátogatta
Rodint is, aki ezután – mondják – soha többé magyar emberrel szóba nem áll.
Rozsnyai ugyanis letörte és ellopta egyik szobrának kezét. Lehet, hogy ez is
csak legenda, mindenesetre tekintélyes műgyűjteményében csakugyan volt valami
szoborkéz.
Rozsnyai, miután kalandos külhoni útjairól hazatért, 1905-ben eljegyezte, 1906-ban pedig feleségül vette a nálánál negyvenöt évvel idősebb Prielle Kornéliát, Petőfi menyasszonyát, a Nemzeti Színház első örökös tagját. Óriási skandalum lett a dologból, Ady is többször írt cikket, természetesen a furcsa pár védelmében. A matróna az esküvőt néhány nappal élte túl csupán.
Rozsnyai, miután kalandos külhoni útjairól hazatért, 1905-ben eljegyezte, 1906-ban pedig feleségül vette a nálánál negyvenöt évvel idősebb Prielle Kornéliát, Petőfi menyasszonyát, a Nemzeti Színház első örökös tagját. Óriási skandalum lett a dologból, Ady is többször írt cikket, természetesen a furcsa pár védelmében. A matróna az esküvőt néhány nappal élte túl csupán.
A hozományvadász világpolgár
Nem hétköznapinak számított a
maga idejében a kalandos életéről, verseiről, regényeiről, színházi cikkeiről
ismert Rozsnyay Kálmán házassága. Az Arad, Budapest, London között pendliző,
Oscar Wilde-nél titkároskodó Rozsnyay, aki Sydney Carton álnéven
ponyvaregényeket írt, de apja révén a van der Hoschke (Hoske) névre hallgatott
(a Rozsnyay nevet később vette fel) 33 éves korában, 1905 őszén feleségül vette
a 79 éves (!) Prielle Kornéliát.
A magyar színjátszás ünnepelt művésznője akkoriban már agyér-elmeszesedésben szenvedett és tolókocsiba kényszerült. Leveleiből viszont az derül ki, hogy az óriási „fordított” korkülönbség ellenére boldog volt ifjú, bohém férjével, aki akár az unokája is lehetett volna.
Az Aradon is köztiszteletnek örvendő Prielle Kornéliának a fiatal „életművész” a negyedik házassága volt.
Itt hadd nyissak egy hosszabb zárójelet: Szerdahelyi Kálmán színművészhez kétszer is nőül ment. Először, amikor a pályakezdő férj még csak húszéves volt, ám rendkívül vonzó férfi. Szerdahelyi nem volt hűséges típus, ráadásul röviddel a házasságkötés után a szabadságharcra való hivatkozással otthagyta nejét, és beállt katonának.
A későbbi vendégszereplések során Aradon Kolozsvárott, Pesten ismét egymásra találtak, és tizenhat év után újra megesküdtek. E házasságnak Szerdahelyi halála vetett végett. Kornélia 46 éves korában özvegy maradt.
És egy érdekes aradi vonatkozás: Arad új színházának felavatásán a pesti Nemzeti Színház tagjaként ő szavalta a Prológust. És mivel Szerdahelyiék sokat tartózkodtak Aradon, sőt a művész tanácsait figyelembe vették a városi színház építésénél, mellszobra évtizedekig ott állt a színház előcsarnokában.
Prielle Kornélia ilyen tapasztalat birtokában nyilván tisztában volt a boldog házasélet fogalmával, és környezetének ellenzése dacára vállalta ezt a bizarr házasságot.
Mellesleg a fiatal éveiben bájos és gyöngéd művésznőt jóval korábban, 1846-ban Petőfi jegyezte el, s csak a papok bölcsességén múlott (a Debrecenben átmenetileg tartózkodó költő sietett, és emiatt éjszaka szeretett volna esküdni), hogy nem lett az eljegyzésből esküvő.
Nos, Rozsnyay Kálmán nem járt rosszul nagy botrányt kiváltó házasságával, mert pár hónap múlva megözvegyült.
Szép örökség maradt rá. Hamar a nyakára hágott a Prielle-vagyonnak, majd feleségül vette Dabsy Gizella óvónőt. "
A magyar színjátszás ünnepelt művésznője akkoriban már agyér-elmeszesedésben szenvedett és tolókocsiba kényszerült. Leveleiből viszont az derül ki, hogy az óriási „fordított” korkülönbség ellenére boldog volt ifjú, bohém férjével, aki akár az unokája is lehetett volna.
Az Aradon is köztiszteletnek örvendő Prielle Kornéliának a fiatal „életművész” a negyedik házassága volt.
Itt hadd nyissak egy hosszabb zárójelet: Szerdahelyi Kálmán színművészhez kétszer is nőül ment. Először, amikor a pályakezdő férj még csak húszéves volt, ám rendkívül vonzó férfi. Szerdahelyi nem volt hűséges típus, ráadásul röviddel a házasságkötés után a szabadságharcra való hivatkozással otthagyta nejét, és beállt katonának.
A későbbi vendégszereplések során Aradon Kolozsvárott, Pesten ismét egymásra találtak, és tizenhat év után újra megesküdtek. E házasságnak Szerdahelyi halála vetett végett. Kornélia 46 éves korában özvegy maradt.
És egy érdekes aradi vonatkozás: Arad új színházának felavatásán a pesti Nemzeti Színház tagjaként ő szavalta a Prológust. És mivel Szerdahelyiék sokat tartózkodtak Aradon, sőt a művész tanácsait figyelembe vették a városi színház építésénél, mellszobra évtizedekig ott állt a színház előcsarnokában.
Prielle Kornélia ilyen tapasztalat birtokában nyilván tisztában volt a boldog házasélet fogalmával, és környezetének ellenzése dacára vállalta ezt a bizarr házasságot.
Mellesleg a fiatal éveiben bájos és gyöngéd művésznőt jóval korábban, 1846-ban Petőfi jegyezte el, s csak a papok bölcsességén múlott (a Debrecenben átmenetileg tartózkodó költő sietett, és emiatt éjszaka szeretett volna esküdni), hogy nem lett az eljegyzésből esküvő.
Nos, Rozsnyay Kálmán nem járt rosszul nagy botrányt kiváltó házasságával, mert pár hónap múlva megözvegyült.
Szép örökség maradt rá. Hamar a nyakára hágott a Prielle-vagyonnak, majd feleségül vette Dabsy Gizella óvónőt. "
A hangoskönyv ideája bizonyára abból fakad, hogy az ember (én) önkéntelenül is meg akarja osztani másokkal azt, ami tetszik neki. Özönvíz előtt, amikor még olvastam újságot, pláne papíralapút, a nemszabadkimondanimelyik hétvégi mellékletében mindig volt egy Bächer Iván tárca, tulajdonképpen amiatt vettem meg a lapot, hogy aztán hangos kacarászások közepette fölolvashassam a környezetemnek. Bächer jó.
VálaszTörlésigen. valahol már beszélgettünk is róla, hogy nekem ő (volt) az utolsó nyugatos tárcaíró hagyomány képviselője.
VálaszTörlés