2013. november 26.

Christopher Moore: A leghülyébb angyal

Hát hogy is mondjam , hogy ne ne bonyolítsam túl.
Szóval van egy álmos és unalmas városka...  ahol a szipus seriffnek a démonharcos felesége – miután szól neki Robertó a ray ban-es denevér, hogy gebasz van a temető mellett -, gyógyszermegvonásától hajtva leharakirizi a félhülye édességfüggő angyal által küldetéstudatból, de értelmi kapacitása okán félreértésből feltámasztott, azodáig jólnevelten a sírjukban elcseverésző, kisvárosi decens zombikat. Továbbá szerepet kap, az időlegesen ásóhalált halt télapó, de az senkit sem zökkent ki a napi zizijéből látványosan, mígnem kiszívja a városka leggyorsabb lábak tulajának agyát . 
Végül minden jóra fordul, már ha az jónak mondható, hogy mindenki ugyan olyan lúzer marad, mint volt a lokális armageddon előtt, de legalább van barbecue. 
Na valahogy így.

Aki nem akar sok időt feccölni a könyvbe, az elég, ha a 16. fejezetet elolvassa.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése