2013. november 5.

Hannu Rajaniemi: Fraktálherceg


Cybermese  de nem úgy, hogy királylány meg sárkány, bár a sárkány említve  van benne, de csak mint leszbikus sárkányszex meg a királylány sem ábrándos tekintetű krályfiváró,  hanem olyan aki megfogdossa a dzsin seggét.  Szóval mese, de jobb, ha felkészülsz arra, hogy a vándor itt nem az a tarisznyás-hamuba sült pogis csávó, hanem  amolyan testkóválygó kalandor, akik nem köpönyegben jár-kel, viszont  tudja mi az, hogy gogollal feltöltött idegi felülettel ellátott anyag.  Nem a medve barlangjába merészkedik meghúzni a bajszát, hanem a router rétegébe hatol be adathalászat céljából. Nem az öreganyámnak szólított anyóka segíti 3 kívánsággal, hanem egy pillangóavatár vagy egy tornadressz  quvantumcsomója futtat algoritmusokat a zoku absztarktfelfőben.

Nincs varázsszó, de van Newton-törvény , nincs rábocsájtott  álom, viszont van marshalltudat.
Schrödinger is megnyalná mind a 10 macskájának az ujját utána.

Hát ez ilyen mese.

előzmény:  itt

2013. november 4.

Esterházy Péter: Kis Magyar Pornográfia

Már most szólok, hogy kezdetekben igen csúnyabeszéd következik, amitől nem tekintenék el, mert így van szimbiózisban a könyvvel, amit erősen ajánlani akarok. Ezért megkérem a magzatukat óvó szülőket, hogy tereljék el gyermeküket ettől az ajánlóról, továbbá a szülői kontroll léc alatt átcsusszant , de a gyermekségükben ártatlanul maradni kívánó kiskorúakat, hogy most ugorjanak egyet. Köszönöm a megértést.

Aki nem szereti a hosszút annak itt egy extrarövid verzió:
Kis magyar ígymegyez , kis magyar forróvitzet a kopaszra, kis magyar kérdő monda?, kis magyar odamonda.
Itt meg egy extra nélküli rövid:(ez már erős szavakkal!)
Hazai vonatkozású rencerbetekintő anekdotokra osztott történetkék , amolyan elkurtukelvtársak idősíkban, EP stílusban megerőszakolt mondatkölteményekben reflektálva mintegy halmozottegybekérdezgetőségében megállapítva a kijelentenivalóságában kijelenthetetlent, de nem felületesen összebaszva azokat.
És akkor a bővített verzió azoknak, akik nem rettennek el a fejezetre osztott alaposságtól.
I. 
A látszat ellenére annyi ebben a pornográfia, mint a vásári fallosznyalókában az erotika. Groteszkül , visszataszító.
Magas felütéssel indul a könyv, egyrészt az idézetek által, másrészt a megidézett szocialista titkárnőabajgató ofiszpornó és egy fitymaszűkület háziorvoslásával induló érvényesülési érettség(i) vizsga jellegű vizeslepedő kiteregetés piktografizálásával.
Majd újabb képi performansz, ahol is betekintve a fedő alatti fazékban forgó feketelevesbe, egy asszonyi bőséggel megáldott házaspár szűkítiaz összejöveteleiket és bővítik a nászi létszámot a női vonatkozásban, de ezen bővítések szűkítése érdekében alizomtornaórákat veszen az elsőszámú asszony, hátha realizálódnak a bővítmények.… Pornografikus házistatisztika ama tradicionálisan kötelességnek nevezett kedvtelésről, és az az iránti viszontnyúlások viszonyulások okán átcsapott duhajéletmódváltásba. (nagy akarásnak ilyen-olyan nyögdécselés a vége. Persze akkor úgy nézett ki, ennek sosem lesz vége)
A kikívánkozóknak is csak egy politikailag összefogdosott érintett odaadás az esély, ezen kívül csak a határőr/kalauz apjafasza jutott vagy előre ihattak a hazautazó cserediákok előbőrére. Szép kilát(ogat)ások.
Persze a pornográf panír alatt ott lüktet a megafallikus méretű felláció, ami a történelem franciaágyának a lábvégében, ennek az elcseszett időbe és kurvavilágba született pór(nó)népnek jutott. Akik meg kiláttak értelm(iség)üknél fogva a nagy seggek mögül, gyáva megalkuvásukban inkább benyaltak. Aki meg másképp nyelvelt, arra erőszakilag ráült ama nagy valag.
II. 
A következőkben belelátást kaphatunk a szép giccsszínekben pompázó, idealizált, aranykeretes képbe megfestett jóság(os) idők jóságosan puritán hajanincs fejenagyjáról, meg az udvari népirül terjedő szájbólszájba anekdótokba.
Jó vót e az a népeknek? Á, vót ott minden csak jó nem, de erről mélyen hallgatott mindaz, aki nem hitt a népmesékben. Ha meg a legkisebb királyfi beszót a nagy kardoskodós hevibe, lett is csúfos vége izibe. Így vót, igaz is vót, úgyhogy az interancionalista tapasztalattal nem rendelkezők óvakodtak a túlkapós történetírásokat kétségbe vonni, amíg el nem szaladott felettük a mindentmegszépítő hüvelykujjszorongatós idő. Addig meg örűtek amíg vót minek. Alig vót minek. Na így örvendezett az istenadta népi demokratika a boldogság kéklő búzakalászfonatos ege alatt..
Persze az is megtörténhetett ebben a szocialista erkölcstől duzzadó időkben, hogy a megfáradt munkásparasztértelmiségi vezetőosztály pihenésre elbarikádozott vízpartján a puritánságot olyanképpen értelmezék vala, hogy a feredőzéshez a ruházatot is megspórolva, pőrén élvezték a napsugarak által (is) simogatott munkásasszonyok pihenésre omló domborulatait. Azok meg nem idegenkedtek a megvesszőzéstől, hisz mind tudták, a cseh típusú faházak luxusában megbúvva, hogy vesszőzés nélkül nincs előmenetel. Persze mindezt a központi kilengést takarosan óvva a kíváncsi kapitalista, meg népi szemek elől.
III. 
(Meg)Világ(osodás) kérdései egyesüljetek.
A kérdéseket nem a felelet igénye generálja, hanem a válasz nemismerete. 
Vagy nagyon is ismerete?
 
Ki kérdez ma? Ugyan az, csak most demokratikusan vágják szájon a grammatikailag komponált válaszok? Lassan mindegy is mikor mi a vonalmente? Mert meg van tanulva, hogy a
 mit kérdez maga a válasz? Esetleg kap fogni egy kis vajszínű árnyalatot? Függően, mikor ki köpüli?
Úgy jártunk, mint a helyi érdekű vasúton, ama alhasi történésben részesült egykezesre hangolt hűhakedvezményezett, akit, amikor már éppen jó hangulatba meredezik, meglepődve tapasztalja, hogy odahajítják a kültelki regulázóknak önérdekből való elárulás következtében. Még odaszólnak elmenőben, hogy vigyázz, és akkor ide oda csapódva az utazók között sehol sem látják szívesen, hát megy még egy kört. 
???
 
IV. 
Kiragadott mini parafrázisok valahonnan kitartva vagy valahová betartva, de így is kereken gurulnak a maga kiragadottságukban, fejezetbe beleragadtan, bővített bonmotként.

Vége. Vége?

2013. november 3.

Harry Kemelman: A rabbi sorozat

Előre szólok, hogy azért ezt a sorozatot nem feltétlenül a krimi értékük miatt érdemes olvasni, de ez nem elrettentés akar lenni, mert ezek a napi történetek nagyon lájtos kis sztorik kényelmesen bevehető kanyarokkal hajlatokkal. Kicsit nyomozgatós kicsit mosolygós, de nagyon könnyed olvasmányok. A krimiszál jobbára az egyéb formában nehezebben emészthető vallási szokások, hagyományok és változások betekintése mellé, amolyan szórakoztató szóda. Azért nagy lyukú szűrőn ne eressze át senki, mert nem akad fenn semmi csócsálni való.



1.   A rabbi pénteken sokáig aludt

Small, a helyi közösség rabbija egy slamposan hóbortos tudósember. Nem érdekli a látszat, mert minden idejét kitölti a Talmud tanulmányozása és annak értelmezése. Ennek ellenére mégis gyanúsítottja lesz egy leányanya meggyilkolásának. A környezete nem igazán tudja, mit kezdjen ezzel a helyzettel, ezért, hogy mielőbb rendes kerékvágásba kerüljenek a dolgok és persze a felesége is megnyugodjon, a rabbi kézbe vesz a nyomozást és pengeéles talmudista logikája segítségével összerakja, mi történhetett azon a borzalmas estén. 


2.   A rabbi szombaton megéhezett 


Komoly dilemma. A zsidó vallás szigorú előírásokat tartalmaz a temetkezésre nézve. Szabály, hogy öngyilkost kizárólag a temető szélére lehet hantolni. A rabbi ezt pontosan tudja, de mégis felmerült egy látszólag balesetnek látszó eset kapcsán a biztosítónyomozó által, hogy mégsem véletlenül hunyt el a garázsában megfulladt áldozat. Nincs más, a rabbinak be kell vetnie éles logikáját… ám  de fura fordulatot  vesz a nyomozás. Annyira, hogy még az atombomba is belekeveredik.


3. A rabbi vasárnap otthon maradt

Szakadás fenyegeti a rabbi hitközösségét egy vendégprédikáció miatt. 
Small a távozást fontolgatja, mert nem ért egyet a változásokkal. Persze az közösségi vezetők közt megint egymásnak feszülés van, de akkor amikor már majdnem szétszakad a hitközség szomorú dolog történik. A közösséghez tartozó fiatalok kirúgnak a hámból, olyannyira, hogy kissé túllépik a törvényesség határait is. De nem is ez a baj, hanem az, hogy az egyik fiút halva találják. Na de kinek állt érdekében ez a gaztett? Természetesen a rabbi az, aki bedobja magát, hogy ne hagyjon örök foltot a buliban résztvevő fiatalokon a bűnösbélyeg.

4. A rabbi hétfőn elutazott

A Rabbi megelégeli az állandó összezördüléseket a hitközségének a vezetőivel és elutazik. Izraelbe. Minden jól alakulhatna, mert még a végleges maradás is felmerül a rabbiban és családjában. De mint már sejteni lehet, a rabbi közelében mindig történik valami.
Izraelben a terroristavád komoly dolog. A bajba került honfitársat, újra csak a rabbi segíti ki a pácból egy kis talmudi elmélkedéssel, miközben otthon veszélybe kerülni látszik az állása. Mint kiderül, a látszat csal. A rabbi nem mond fel, a terrorista nem barát, a közönyösség önvédelem, a segítőszándék ártani akarás, a kutatgatás nem kémkedés és a helyezkedés nem helytelen érdek.…

    5.  A rabbi kedden dühbe gurult

      Hát most kipróbálta a sokat emlegetett tanítást a rabbi. És mi történt a főiskolán?  Semmi sem olyan volt, mint ahogy azt a nagy terveiben elképzelte. Hát persze, hogy érdektelen diákokkal és kiégett tanárokkal találkozott. A tanulás helyett diáklázadások a tanítás helyett pozícióharcok. 

      Na meg egy gyilkosság, amit a rabbi igazságérzete és logikája nélkül aligha az a bűnös vitt volna el, aki megérdemelte a büntetést.



     6.  A rabbi szerdán megázott
      
      Az ingatlanbiznisz elég jelentős dolog ahhoz, hogy mind a régi hagyományokat, a      családi viszályokat meg a kisvárosi szokásokat felkavarja. De hogy meghaljon miatta  egy ember…  Hát azért az túlzás. Főleg, hogy újra a rabbi tudására van szükség, hogy    a kusza szálak ki legyenek bogozva és ne ártatlanokon csattanjon a törvény és a  közösség  ostora.
      Mindeközben a hitközségben tovább kavarják a khm… szószt és igyekeznek a helyi  hatalmasságok maguk mellé édesgetni a tagság jóindulatát egy kis lekenyerezéssel(meg  leborozgatással meg levendéglátáskodással, meg… kinek mi áll a rendelkezésére)  Persze a rabbi kényes a zsidóság tradicionális fennmaradására, ezért a maga eszközeivel  visszatereli az elkóborolt , esendő báránykáit az ezeréves puritán akolba.

     7.   A rabbi csütörtökön lelépett 

Na, most tényleg veszélybe került a rabbi állása. Ennyire komoly még 
sosem volt.  De Ő nem aggódik, mert bízik Istenben és abban, hogy úgy      lesz a jó, ahogy fordul a dolog.  Bár a neje és a rendőr barátja jobban örülne, ha     tenne is valamit az összeesküvők ellen, de a rabbi, mint 
eddig mindig, hajthatatlanul ragaszkodik a talmudi tanokhoz és a rabbinagyapjától örökölt tiszta zsidó elveihez.
Persze ez a rész sem nélkülözi a rejtélyeket és a kötelező hullát.
A háttérben meghúzódó családi titkok, egy bosszantóan féltékeny anyós, üzleti érdekek ködösítik a képet, amit a rabbi éles logikája tisztáz ki.



Elvileg ezzel a hét lezárva.