Lawrence Block : A betörő, aki eladta Ted Williamst

(A betörő, aki... 6.) 

Nem olyan egyszerű nem lopni egy született betörőnek. 
Pedig Bernie komolyan gondolta. De komolyan gondolta az antikvárium üzlethelyének a főbérlője is, hogy megtízszerezi a bérleti díjat. Hát kérem így nem csoda, ha egy becsületes betörőt elfog a nosztalgia, hogy mások otthonába látogasson el, amikor a lakók éppen nincsenek otthon. Nagy dilemma. Ha meg akarja tartani szeretett antikváriumát Bernie, be kell törnie, mert annyi pénze nincs, hogy fizetni tudja a ménkűsok díjat. Viszont akkor oda a betörés absztinencia, ami a jó útra térés alapja ugye.

Nagy dilemma, mi legyen? A pia meg a telefonbetyárkodás valameddig eltolja a problémát, de hát abból nem lesz bérleti díj.

„Amikor minden más csődöt mond, próbálkozz meg a logikával.“

Persze hogy győz a könyvszeretet, tehát betör…de valahogy félremennek a dolgok  és hol elhoz valamit, hol visszavisz. 

Kicsit más most ez, mert láss csodát, ezúttal nem gyanúsítják gyilkossággal. Annál több baja támad a gyűjtőkkel. A fene gondolta volna, hogy ennyire nagy az érdeklődés a sportkártyák, főleg a híres izé… olyan doronggal hadonászó manus kártyanaptárszerűsége… a címbeli Ted Williams után, akinek a maga korában vetekedett a hírneve a Chalmesr mustárral. (nyilván én vagyok egyedül a világon, akinek fogggalma sincs arról ki ez).

Update: megnéztem. Tényleg egy valódi pasi, aki egy vaskos bottal ügyesen hadonászott  sokak megelégedésére és ezért baromi híres lett. *

Na de ha van kereslet, mit tehet a kínálat? Hát igazodik. A piac törvényét szem előtt tartva Bernie, az összes ácsingózó, vagy keménykedő delikvens igényét igyekszik kielégíteni, de leginkább a maga érdekeit szem előtt tartva kufárkodik a javakkal. És ha ehhez nagyfokú furfangra és kellő betörési képességekre van szükség, hát …

Persze ahogy az már szinte elvárás, remek humorral és kivételes intelligenciával keveredik ki kedvenc betörőm a soros slamasztikából. Az eszközei ugyan kifogásolhatóak, de valljuk be hatékonyak és meglehetősen jövedelmezőek.

A történet végén alkalma nyílik Bernienek egyfajta műkedvelő Poirotként  az összes érintett jelenlétében tisztázni a gyilkosság és a kapcsolódó katyvasz részleteit. Kiváltképp nyomatékot helyez a tisztázás azon részére, ami a magánéletének a párkapcsolati szegmensére hatott, mert jelen volt Bernie barátnője, aki történetesen egy költészetterapeuta és akinek, ha komolyan gondolja a kapcsolatuk jövőjét, alapos magyarázattal tartozott a múltjára vonatkozólag.

„Szóval érzelmileg zavart emberekkel dolgozik, megtanítja nekik, hogyan fejezzék ki legbensőbb érzéseiket a költészet segítségével. És így soha senki nem veszi észre, hogy őrültek. Azt hiszi mindenki, hogy költők."

„A haiku unalmas
Nagyképű unalomáradat
Dugd a kalapodba.”

Próbáld csak meg, Bernie.– Oké. 

„Jó lenne tudni, a japcsik
Miért írnak verseket
Talán csak unatkoznak.”

– Erről beszélek. Még a hülye is képes rá.

„Pompa és varázslat
Prérikutyák és karfiol
Holdfény Vermontban.”

*ui: jóvanna viccelek, ennyire nem vagyok hangyás, van fiú típusú utód a családban, aki amikor abban a korban volt,  tetemes kosaras kártya gyűjteményt halmozott fel néhány ritkaságba menő darabbal és mivel kinőtte  így a mamilerakatba hagyta. Igaz még nem alapozzuk erre a miami-i nyugdíjas éveinket, de azért  nem dobom ki, hátha egyszer  valakinek olthatatlan vágya lesz Michael Jordan vagy Kobe Bryant limitált fotócskájára, aminő vágyát a javunkra komolyabb összegű euroköltéssel csillapít. Éééérted.
(Ugyanitt, megkímélt állapotban lévő pókember-jelmez eladó)