Jókora utazás ez a könyv, amivel megérkezünk vissza, egyenesen a középkorba. Konkrétan a Mátyás-kori Magyarországra. Még szűkebben Selmecbányára, majd a történet kibomlásával emlékezetnapló szerűen a Krakkóba tartó útra.
A történet Nyulacska a többszörösen (hogyismondjamszépen) hendikeppel élő fiú története. Persze mit pc-zek, amikor a megidézett kor sem erről volt híres. Nem a toleranciájáról, aminek a hiánya pont úgy bűzlött mint minden egyéb abban a korban, hisz Nyulacska a tragikusan korán és kegyetlen módon árvává lett nyúlszájú és sánta gyereket sem kímélte a nevezett kor. Sem a higiéniakényszer sem a hiányzó környezeti humánum. Az őt körülvevő társadalmi rétegek, mint az egyébként ájtatos (vagy inkább álságos) istentszolgáló barátok, akik nem feltétlenül a szelíd jóságukkal tűnnek ki a történetben vagy a cigányok, akik a maguk életformájával mégiscsak valamiféle biztonságot, jóindulatot mutatnak az elfogadás terén. Vagy a kor úgynevezett polgárai akik ostoba előítéleteikkel, felsőbbrendűségükkel nem könnyítik meg a fiú beilleszkedését, akinek a természet fricskája folytán a külseje ugyan nem illeszkedik az átlagba, viszont a jelleme, lelke, esze pozitívan kiemelkedik a környezetéből.
Ahogy nő Nyulacska és bonyolódik benne a sok megválaszolatlan kérdése, úgy terjed és feszül a történetszál is a Mátyás halálával bekövetkező politikai csatározások királycsinálásába keveredő egyházi és világi vezetőségével. Hatalmi harcok, árulások, ármányok... Nem egyszerű eligazodni mindebben egy olyan embernek, aki még önmagával és az alapkérdéseivel sincs teljesen tisztában.
Ahogy nő Nyulacska és bonyolódik benne a sok megválaszolatlan kérdése, úgy terjed és feszül a történetszál is a Mátyás halálával bekövetkező politikai csatározások királycsinálásába keveredő egyházi és világi vezetőségével. Hatalmi harcok, árulások, ármányok... Nem egyszerű eligazodni mindebben egy olyan embernek, aki még önmagával és az alapkérdéseivel sincs teljesen tisztában.
Nem akarok túlzásokba esni(fogok) de ez a könyv simán beleférne a nemzetközi élvonalbeli középkori irodalomidézős könyvek közé. Remek felépítésű, jellemgazdag kidolgozású előrefelé tartó, jó történelmi hűséget mutató regény. Még akkor is, ha akad benne némi (tényleg alig) szerkezetbeli, de inkább utólagos szerkesztésbelinek tűnő megcsúszás és akkor is, ha annyira nyitva maradt a vége, hogy legyen mód zökkenőmentes csatlakozásnak egy folytatáshoz.
– Alázat, türelem és szeretet, Nyulacska. Ennyi épp elég, hogy megőrizzük magunkat a végső kegyelem idejére.
Alázat van bennem. A türelemre tanítom magam. Talán szeretet is van a szívemben, ezt nem tudom biztosan. Rajongás, hála, érdeklődés, hűség, felelősségérzet, ezek mind itt fészkelnek bennem. Összességük volna a szeretet?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése