egyes ügyek és együgyüek

Helyszín: nemértemmirejó hivatal (ügyfél-ügyintéző térelválasztó pult)

Főszereplő: ügyintéző

Statiszta: én

Kellék: kávésbögre, kiskanál (iváskor a szembe )
Előzmény: telefonos időegyeztetés után befáradtam A Hivatalba...

párbeszéd:

St.(én): - Nem zavarok? (pár perces elnéző toporgás után rákérdeztem, mert szemmel láthatóan nem zavart senkit, hogy ott vagyok)

Fsz.(ügyfintéző.): - Nem

St.: (Nagy kő leesik a szívemről. Hát nem zavarok)

- Akkor lenne kedves megmondani hogy....

Fsz.: - Néz.... még néz...még mindig néz...

St.: oldva a feszültséget mosolyogva kérdem:- ööö talán csokis a számszéle?

Fsz.: megnézi és teljes komolysággal mondja: - Nem.

St.:- visszanézek...  gondolok ezt-azt....nem mondom ki.....

- Köszönöm. Akkor a másik kérdésemre is ha válaszolna.

Fsz.: - Milyen másikra?

St.: (huh arra gondoltam, hosszú napunk lesz) - Arra, hogy ...  és újra felteszem a lennekedves.. kezdetű kérdést.

Fsz.: - Hátraszól a másik kávézgatós kollégának, hogy egyeztessék tudnak e nekem

felvilágosítást adni . Aztán mintha ott se lennék elbeszélgettek egy darabig, hogy pontosan

kihez is kéne fordulnom a jelzem, már előre leegyeztetett ügyemmel.

Valahogy így: -figyejmá most a Magdi intézi a Kislaci helyett a Panni ügyeit?

- szerintem a Magdi nincs bent, de ha jól tudom a Tóthné vette át, amíg visszajön a

Kislaci.

- biztos?

- nem.

Majd felém fordul és mintha addig ott sem lettem volna közli, hogy jelenleg technikai okokból szünetel az általam keresett hivatali részleg.

St.: (felmérve a menekülési útvonalat) - Ugyan telefonon előre megbeszéltem, hogy most jövök , de azért azt köszönöm. hogy nem zavartam. És üdvözlöm a nagyon különleges ügyosztály dolgozóit.

balra el.