2014. június 13.

Alice Munro: Asszonyok, lányok élete

A lányok élete nem könnyű 
Főleg abban a korban, társadalmi és szűkebb populációban, amit megidézett Munro. Az addigi uralkodó felfogás a női szerepről nehezen viselte a változást. 

Az asszonyok élete sem fenékig mese.
 

De akkor valami elindult. Döcögősen, csikorogva, de megállíthatatlanul.
 
Amennyiben ez a regény önéletrajzi, úgy tiszteletem Munronak, mert a női mivoltában a ki nem mondott legbelsőbb monologizálás szintjéig kitárulkozó, de nem közönséges. A megidézett korban, azon belül is egy hasonlóan zárt lakóközösségben a nők sorsa, sőt, maga a mai értelembe vett nőiesség erős konvenciók által korlátok közé szorított térben mozoghatott. Éppen kibontakozóban volt a női egyenjogúság, de még izgalmas, idegen, kritikus és gunyoros szituációk váltogatták egymást a határok feszegetése okán. Ezért sokszor zavarba ejtő szituációk alakultak ki az eddig át nem élt, ismeretlen helyzetekben. Sokszor túlkapásokba esve, megtapasztalva az elképzelt korlátnélküliséget, volt akit beszippantott ez a világ, de volt aki megtalálta azt a helyet, ahol kitörve az addigi karámból, de nem elvadulva megtalálta rálelt arra az útra amivel tovább tudott lépni.
 
Valamiért nekem Doctorow jut róla eszembe. Talán a kor szelleme. Mert hogy akkoriban elég nagy változások voltak a társadalom minden szegmensében.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése