2014. május 19.

Siegfried Lenz: Gyászperc

Először fura volt, hogy váltakozott a mesélő szemszögének az iránya. Aztán ráhangolódva már az ő perspektívájából figyeltem a mondatokat. Egy fura szerelmi történetet mesél el, ami nem szokványos, hisz tanárnő és tanítvány között szövődik. De mielőtt kibontakozhatott volna bonyodalom a környezetük rosszallása vagy nagyvonalú elnézése tekintetében, tragikus hirtelenséggel véget is ért. A fiú megélt érzelmein keresztül látunk bele a történésekbe. Nem mondom, hogy érdektelen könyv, de kevéskének éreztem. Egynek jó.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése