Spiró György: Magtár

Spiró esszéi, tanulmányai nagyon lényegre törőek és korrektek, legyen az a kultúra, a politika vagy a társadalmi szint bármely területéről szóló írása . Mondom ezt akkor is, ha nem feltétlenül egyezik a meglátásom bizonyos dolgokban. Minden írása irodalmi szintű, és ugyanakkor komoly tárgyi ismeretet mutat. A kollégáiról, kortársairól úgy beszél, hogy még az sem a rosszindulatot látja benne, akit némi kritikával illet. Ilyenképpen Major Tamás színészi képességeinek a korlátairól beszél, amellett, hogy mint a kor emblematikus személyét és hatását a színházvilágban elismeri, sőt ő adta az Ikszek Bogusławski figurájának a mintáját, de Tóth Árpádot is megemlíti, ahogy fordítói szinten mellényúlt Csehov esetében. Mivel nem eredetiből fordított, nem érzett rá az eredeti csehovi szándék groteszkségére, humorára. Dicsérni meg úgy dicsér, hogy az felér egy vitrinbe tehető irodalmi elismeréssel. Nagy kedvet tud csinálni műfajokhoz, költőkhöz, írókhoz. Móricz legtöbbször az ő hangján szólal meg bennem. Spirót tartom ma, az egyik legjobb hazai írónak mind a regény mind a rövid műfajú írások tekintetében. Ezek a válogatott írásai is ezt erősítik bennem. Nem csak jó mondatai, de komplett írásai vannak. 
És ott van benne a III. rész, ahol fülszövegeket kedvcsináló, molyszerű ismertető-értékeléseket írogat a Kossuth kiadó válogatásában megjelent magyar próza klasszikusai sorozat összes darabjáról. 
Csillagoznám.