2014. április 11.

Mérő László: Maga itt a tánctanár?


 Könnyed,de nem kis fajsúlyú írások. Újságokban megjelent tárcák és egyéb könyveiben is publikált írások Mérő mércével mérve de sokban, a magam olvasói mércéjével átmérve is bólogatva vagy továbbmerengve olykor meg fejcsóválva vitatkozva rajta. Amolyan magánvélemény a közös ügyeinkről.
A dohányzás, mint a megidealizált társadalmi összefogásról írtakkal messze nem tudok egyetérteni, főleg azzal a konklúzióval, hogy „De nem harcnak kellene felfogni a kérdést, hanem társadalmi egyeztetésnek, amelynek alapja egy demokratikus országban mindig a kisebbségekkel, például a dohányzó kisebbséggel való szolidaritás” 
Mert ennek a metodikája alapján az erőszaktevő kisebbséggel is szolidalitálni kéne, hisz amit ők csinálnak az nekik jó, de azoknak akik akaratlanul elszenvedik az élvezeti értékét annak nem. És valaki felháborodik e a kategorikus tiltás ellen vagy gondolkodik e társadalmi egyeztetésen, hogy a kijelölt részen azért lehet, ha el van függönyözve a helyiség. na ne! 
(lehet kikérni magadnak, ha dohányos vagy az összehasonlítást, (ez csak egy példa, hogy te is felháborodj) de ugye ennek tükrében nem vitatod, hogy ami neked jó az másnak rossz .)

3 megjegyzés:

  1. Nekem erről mindig az jut eszembe, mit szólna egy dohányos, ha én egy penészes szendvicset tolnék a szájába a buszmegállóban, mert én éppen azt szeretem, és ez van, neki is kell ennie ezért belőle pár falatot... :oP

    VálaszTörlés