2014. február 17.

Kurt Vonnegut: Éj anyánk


Egyedülállónak tartom ezt a sok jó könyve között. 
Más, mint a többi. Nem úgy nyomasztó, ahogy megszoktuk.Ez a legsötétebb sci-fitlenül groteszk Vonnegutizmus. Olyan finoman bizarr kettősségeket pattintgat el ebben a regényben, hogy azt csak egy hozzá hasonló mesterségbeli nagyformátumú író engedheti meg magának anélkül, hogy azt büntetné az olvasója. Úgy teszi szatírává a háborúnak ezt a kicsit sem vicces arculatát, hogy miközben érzi az akasztófahumor visszásmosolygató bizsergését, megfagy az ember ereiben a vér.
A film is jól sikerült, ebben nagy szerepe volt Nick Noltenak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése