Murakami Haruki: Miről beszélek, amikor futásról beszélek?

Tiszta , világos üzenet arról, hogy Murakami szereti a futást. Én meg egyértelműen tudom, hogy szeretem, ahogy ezt megírta. 

Volt bennem némi kétely, hogy kell e nekem olvasni ezt, hisz szemmel láthatón elég távol áll tőlem a futás, de van ebben a Murakamiban valami, amitől elkezdett érdekelni a téma. Bár fogalmam sem volt előre, hogy akkor ez most egy elborult futóbolondozós könyv vagy tényleg a futás, mint olyanról lesz szó. Aztán úgy döntöttem, tökmindegy, ez már eldőlt úgyis, hogy olvasni akarom, akár mit is találok a lapok közt. Szóval érdekel az amit a futásról beszél legyen az bármiféle futásos izé. Mondjuk csak így elméletileg, de ugye mégiscsak ő egy író én meg az olvasó, úgyhogy ez egy teljesen jó együttműködés, amit futásilag ki tudtunk hozni az együttműködésünkből. Igazából a futás csak a vezetőzsinór, mert bár a futás a zsinór, de sok szálból van az fonva. Amolyan kis tematizált életszeletrajz az íróról, az írásról, a ritmusról, a rutinról , a kitartásról, a megszokásról a hiányról, a beteljesülésről, a múltról a jelenről és persze a futásról.