Surik
egy kedvesen szolgálatkész, tolsztojhős-irodalmi franciát beszélő, helyes, orosz
jó fiú. Jófiú. Túl jó fiú. A nők támasza.
Surik és az Ő asszonyai. Úgy ahogy
szeretik, úgy ahogy szeretnék.
Legyen az nagymama, anya, nagy, kicsi,
megesett, sérült, depressziós, macskás, öregedő, ójajtúlfiatal, magányos,
szórakozni vágyó,elhagyott, elhagyó, külföldi, …, szinte minden van a palettán,
de egyben hasonlóak. Használják Surikot. Na de hol van ebben maga Surik? Sehol.
Illetve mindenhol, csak éppen ott nem, ahol lehetne, ha egyszer maga döntene
magáról. Ez a lehetőség is csak egyszer rémlik fel benne, de a pillanat úgy
ahogy jön, megy is. Mert mit is tehetne? Szükség van rá, és ha egyszer szükség
van rá, ő, ahogy azt belekódolták, rendelkezésre is áll(!). Nagy odafigyeléssel
és alapossággal. Surik egy placebo.
Szegény.
Hú, de utáltam Surikot. Nem is bírtam elolvasni:)
VálaszTörlésna de szeretni való ahogy utálni lehet:)
TörlésSzia, NagyCica, egyfele mozgunk, látom :)
VálaszTörlésÁ, szóval te vagy én :) Harival szoktunk fizikálisan is egyfele mozogni, de már jó régen volt olyan sajnos, mindig csak ígérgetek neki, hogy megyek arra és szólok :(
Törlés:)) isTe(é)n :)
TörlésBizonyára velünk is előfordul, hogy fizikálisan egy irányban mozgunk, csak nem tudunk róla :D