lain M. Banks: A játékmester

Idill, nihill, Kultúra. Csupa móka és felhőtlen agyadagolt lebegés, egy nagy Játék a lét. 

      „A valóság nem más, mint játék."

Eddig akár dögunalom is lehet, na de itt van azért a titokzatos Kontakt, egy olyan szervezet, ami láthatatlanul, de jólcélzottan irányítja a galaxist. Megvannak a maguk titkos eszközei.

Így lehetséges az, hogy Gurgeh a már az unalomig mindent nyerő szuperjátékos, egy másik , szupertitkos játékban találja magát. Olyan játékban, ami nem az ő játéktere, de úgy “rendeződnek” a dolgok, hogy alapszándéka ellenére mégis játszani fog. És nem is akárhogy! 

Pedig a másik, az  Azad Birodalomban folyó játék, az bizony nem játék. Belterjesen bonyolult, ami nem egy sima időtöltő naugyére megy, hanem rangért, uralkodásért. És ha már a tét nagy , hát a kihívás is hozzámérten hatalmas, meg persze mindaz a nehézség, ami a játékot árnyalja. Az azadi birodalom társadalmi viszonyait megismerve lassan múlik a játékosság a játékból, mert ahol ennyi cselszövés, ármány, kirekesztő rasszizmus és erőszak van jelen “játékos” formában, ott nem feltétlenül élmény a játék, bár az kétségtelen, hogy egy vérbeli játékosnak nagy kihívás. Sőt, nem csak hogy kihívás, de már maga a lét a tét.

A könyv besorolása sci-fi és ez valós is a távoli jövőben berendezett emberéletet  tehermentesítő technikailag megoldható gondoktól mentes társadalomteremtés miatt,  de a valós kortünetekben hemzsegő azadi világ szembeállítása az idillikus kultúra világgal igencsak olvasmányosra kerekített, regényesen galaktikus leképezése okán a nem kimondottan sci-fi olvasók is élvezhetik ezt a banksi világot. Főleg, hogy egy komplett regényciklus épül rá, így ha megszereti az ember és akar még belőle, nem marad Kulltúra nélkül. (valamiért, nem is értem, de a második könyvvel kezdtem)

Ami még amellett szól, hogy érdemes a nemscifistáknak lemerülni ebbe a világba az, hogy olyan galaktikus társadalmakat teremt meg Banks a részletes, de nem túlkomplikált , viszont sok ötletes elemmel színesített világokban, hogy simán benne lehet élni az olvasás alatt mert szinte az érintésig plasztikus minden informatív társadalom  és emberábrázolása. Izgi, na!