Robert Galbraith: A selyemhernyó

(Cormoran Strike 2.)

Strike és Robin újra hasít. Na jó, azért a hasít jelző kicsit erős, mert pont azt szeretem ebben a párosban, hogy nem hasítanak meg zúznak, hanem szépem komótosan fejtegetik fel a lassan gabalyodó szálakat.

Fejlődtek a karakterek az előző (Kakukkszó) óta, mert a szőrös Vuki Strike továbblép a zavart, összeomlott életű magánynyomiságából, na nem nagyon csak éppen annyit, hogy megvillantsa a benne nyugvó Jé! Robin egy jó nő szál lehetőségeit és kicsit jobban beleláttatott a saját múltja előzményeibe. Viszont Robin az ügyes kisegítőszemélyzetből nagyot lép a karakterfejlődésében, (mármint író szándékból persze) mert kiderül róla, hogy jól vezet autót, jobban szeretne a nyomozás tevőleges részese lenni, mint azt a vőlegénye tolerálná akivel a kapcsolatát is sokkal jobban megismerhetővé teszi ebben a részben Galbraith illetve Rowling.

Szóval van karakterfejlődés, de ami még fontosabb ismét izgalmas krimiesetbe csöppenünk, még ha az elején említett lassú tempóba is. Kis adagokba bonyolódik a történet nagy adagokban jönnek a szereplők és a keresztszálak, de nem baj mert így van rá mód, hogy a kinyomozás is ebben az ütemen haladgasson, semmi kapkodás, semmi időugrálás, hanem a módszeres szimatolgatás és ráébredés a tényleges bűnösre és indítékára meg persze a kivitelezés módszerére. Betekintést kap a mezei olvasó a tehetség híján sikerkényszert hajszoló könyvipar kulisszái mögé, ahol egy kis botrányért mindenre képesek azok, akik ebből élnek. Vagy halnak. De ez már maga a történet veleje.

Egy nem túl tehetséges de ügynöki akaratból menő író, Owen Quine eltűnik. Amikor is a felesége kissé soknak találja az egyébként nem egyedi esetként előforduló  távolmaradását, felkeresi Srtikét, hogy megbízza a nyomozással. És ahogy már azt az előző részben megtapasztalhatta az olvasó Cormoran a klasszikus nyomozás híve, felkeresi akit fel kell, megkérdezi amit meg kell és halad szépen lépésről lépésre a megoldás felé hiába a sok elterelő próbálkozás a felé irányuló fenyegetettség vagy éppen a magánéleti mellékszálak bekavarása.

Szeretem ezt a krimitollú Rowlingot és várom a következő könyvet:)