Mérő László: Észjárások-remix

Szeretem Mérő könyveit, mert ilyen magamfajta laikus érdeklődőknek éppen kielégítik a felületes kíváncsiságát. Az észjárások c. régebbi munkáját egy alapos ráncfelvarrásnak vetette alá, illetve nem is ráncfelvarrás ez, hanem átszabás, mert éppen hogy lefaragta belőle a sallangot, a tömény adathalmazt a szakzsargont, amitől sokkal egyszerűbbé, egyértelműbbé és fogyaszthatóbbá tette ezt a könyvét is.

Így  például elég sok mindent megtudtam a sakk nagymestereinek a memóriaadatairól, a kognitív sémáiról, sőt a sakk és a gó közti mélységkülönbségről, de sajnos sakkozni az most sem tudok jobban.

Ugyan még nem próbáltam ki, de nincsenek hiú ábrándjaim ezügyben.

Na de viccet félretéve.(valamennyire)

Elég nagy példatárral rendelkezik Mérő László, hogy a témát emberközelivé hozza a mezei olvasóknak, így lehet, hogy szóba kerül Casanova és Don Juan mint a szerelemszakma mesterei a női csábítás terén. (ezt csak a magam részéről hozzátenném : azért más más szemlélettel és eszközzel lett szerelemmester a két alak)

 De megfér e Rejtő Pipacsa és egy agysebész is egy lapon a formális logikával foglalkozó passzusnál

Felvetődik a kérdés, hogy vajon Michael Jordan kiütné e Muhammad Alit vagy Ali lealázná e kosárra dobásban Jordent?

De megtudtam(éppen innen?) hogy Rimbaud évekig dolgozott egy egy négysorosán, hogy a szavak a hangok a ritmika tökéletes legyen.

Elmagyarázza  a logika és a gondolati hurok lényegét.

Érthetőmódon leírja , hogy a kognitív sémák hogyan mutatják meg, hogy ki a mester és ki az átlag tudással rendelkező.  (a sémák, gondolkodásunk építőkockái)  (pl a számjegyek megjegyzésének a területén jó valaki, de betűket már nem tud megjegyezni)

Ha egy mestert, aki sok sémát ismer idegen területre irányítunk, teljesen elveszik. (Jordan- Ali példa)

Az átlag emlékezet -7dolog megjegyzésére képes   (+,-  2)

A szakma mesterei ennél jóval többre(lásd sakknagymestereket)

De egy mester képes leegyszerűsíteni a lehetőségeket. Egy mester törekszik az egyszerűsítésre.

Összesen három, meglehetősen indokolt és nem is bonyolult alapfeltételezésből, (axiómából) indul ki.

Az axiómákról hétköznapi szemléletünkkel hajlamosak vagyunk azt képzelni, hogy megfellebbezhetetlen, garantáltan érvényes sarkigazságok, pedig nem ez a lényegük. Az axiómák valóban sarkigazságok egy-egy tudományos elméletben, de ettől még lehetnek tévesek. Arra használjuk őket, hogy legyen miből kiindulni: legyen néhány olyan biztos támpontunk, amelyeket a gondolkodás, az elemzés, a vita során nem kérdőjelezünk meg. Ne kelljen mindig a kályhához visszatérni, tudjunk haladni egy úton.

Később, amikor már látjuk, hogy merre vezet az út, esetleg visszatérhetünk a kiinduló axiómák felülvizsgálatára is.

„Mindent le kell egyszerűsíteni amennyire csak lehet, de nem jobban.”ALBERT EINSTEIN
 „A laikus fejében sok lehetőség kínálkozik, a mesterében csak kevés.”SHUNRYU SUZUKI 

Mi a szakértő és a mester gondolkodási szintkülönbsége:

A szakmai gondolkodás: tudja a szakmát,követi . Ez a racionális gondolkodás 

 A mesteri gondolkodás: Tudja  a szakmát, tudja követni, de szükség szerint tudja a szaktudását önálló problémamegoldásra használni Ez az intuitív gindolkodás.

És akkor a nagy titok: (figyelem +18 éven felüli haladó és tág befogadó, de szűk kiforgatóképességű, önirónikus amplitudójú értelmeknek! az esetleges félreértések és ebből eredő sérülések elkerülése érdekében kérje ki logikusa és sémaszakértője tanácsát. ennek mellőzéséből eredő lelki és ego sérülésekért a felelősséget nem vállalom;)

Mi is az okosság? A kognitív sémák mennyisége és komplexitása és az intuíció képessége.

Mi a butaság? A kognitív sémák komplexitásának hiánya. A buta hiába dobálózik mások mondataival, ha ő magának semmi intuíciós képessége nincs.