2015. február 13.

Thomas Pynchon: Súlyszivárvány

Haláli komédia, statisztikailag kaotikus, andropológiailag alátámasztott bombasztikus véggel. Kinek az agya kinek a farka használható vészhelyzetben. Viszont mindkettő pontos és fontos nemzetvédelmileg. Slothrop mintegy bombakereső farkas funkcionál harcászatilag. Amikor meg nem , akkor rendeltetésszerűen használja hímtagját. A szex z ordenáré kefélések alapos és mocskos taglalása nekem sok volt, de be kell ismernem, hogy illett a túlzásokkal operáló írói koncepcióba. Szép langymeleg erotikus gondolatokat fullaszt prosztó, naturális mondatokba . Háborús idők csupaszlírája ide, szárnyasbomba süvítés oda, ez így akkor is csak egy narkotikus lófartúró fölösleggel kibélelt, átlátszó polgárpukkasztás, miközben azért odapakol a háborúzóknak, az elnyomóknak, a kirekesztőknek meg úgy mindennek, ami az emberi élet és értelem ellen van vagy arra tart. 
A tudományos vonal nekem magas, bár derengett valami átlagismeret, annyi, hogy eléggé gyanús legyen, hogy kamuzik annak érdekében, hogy alátámassza az őrületet. (kénytelen voltam utána nézni. nem kamuzott. pontos dolgokat írt. ki a fenét érdekel ez egyáltalán?;) ) Olyan olvasni ezt a könyvet, mint a narkós álma. Nem tudja, éppen ébren van vagy repül, de rémlik, hogy aki benne van, azt valahonnan ismeri vagy hasonlít arra, akit ismer valahonnan. Járt is már azon a helyen ahol éppen úgy tűnik, hogy van, de nem biztos, hogy ébren. Aztán egy tiszta másodpercre összeáll a film, de akkor hirtelen felébred és azt hiszi be van lőve, mert ami addig derengett, az szétcsúszik mint a télitakony.(tartalmas, de annál gusztustalanabb;) 
És, hogy úgy globálisan miről szól amúgy? Azt nem tudom. Szerintem ez nem nekem szólt. Örülök, hogy ennyit kihámoztam az apokaliptikusan agyrogyasztó szövegkáoszból, hogy a háború őrületét, képtelenségét, hiábavalóságát hirdeti, a peremérdeklődői olvasó embernek, aki szereti, ha megfeszített, bűnhődő Jézusnak érzi magát olvasás közben, aki elfogadja, hogy ezzel a könyvvel kell vezekelnie az összes kíváncsiságból elkövetett olvasási bűnéért, ahol túlfeszítésnek beficcen még egy egy limerick vagy csasztuska. Mindezzel együtt, Pynchon menj te a fenébe. Vagy egy megveszekedett zseni vagy, vagy egy agyalágyult őrült. Én az utóbbi, ha valaha még egyszer belekezdek ebbe a könyvbe.
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése