Utolsó mondat 2.0.

Az úrnak az 1495. évében Milánó városában egy állami finanszírozással épült  templomban  zajló, fennmaradt párbeszédtöredékből:

- Uraim!  Az épület felújításra szorul. Főleg a mennyezet nagyon ramaty. Tennünk kell  valamit, mielőtt a városrendezési hivatal büntetést szab ki ránk.   

- Arról meg nem is beszélve, hogy a látogatók is morognak és nem hajlandók fizetni a perselyekbe. 
Halk moraj majd egy hang jól hallhatóan azt mondja:
- Építsük be a tetőt padlásszobának. Ki lehetne adni vándor bűnbocsánat-cédula árusoknak  és mehetne a felújítási alapba vagy a rezsi egy részét fedezné. 
Újabb moraj
- Nem jó, mert a helyi rendelet nem engedi a tetőtér beépítést.
Zúgolódás, majd egy tétova megjegyzés 
- Mi lenne ha romkocsmát üzemeltetnénk benne.
Hangos méltatlankodás
- Akkor engedjük meg graffitiseknek, hogy kiéljék a művészi hajlamaikat, úgyis mindent
összefirkálnak a városban. Karitatív is kreatív is és nekünk nem kerül semmibe.

- Na végre egy értelmes gondolat. Ezen érdemes elgondolkodni.
- Jó, de kit engedjünk ide firkálni? Azért mégiscsak egy kultikus hely, hogy nézne ki egy vértől
csöpögő szívben a Guns N' Roses felirat két ájtatos Madonna között?
- Javaslom uraim, hogy alakítsunk bizottságot ennek a megvitatására. Kinek van közülünk szakértő cége? Mennyit kapjon a szakvéleményért? Kinek a rokona legyen a kivitelező? Kire szabjuk a kiírandó pályázatot? Mennyiért döntsünk a javára? Beláthatják urak ezek mégiscsak nagy körültekintést igénylő kérdések! Alapos mérlegelést igényel, hisz a vagyonbevallásunk kereteibe okosan bele kell  integrálnunk az unortodox bevételeinket.

Helyeslő bólogatás.
- Van egy javaslatom. Ismerek egy jókezű embert. Néhány ebéd vagy  vacsorameghívás és mindent le tudunk tisztázni vele.

A leendő pályázatgyőztes  Az utolsó vacsorán előállt a javaslattal:
- Urak, a költségek elszámolása nem probléma. Baráti kölcsönből és családi segítségből

megoldhatóak. A  felújításra és egyben a rentábilis hasznosításhoz a tervem pedig a következő:  -Valami tömegjelenetet képzeltem el, de nem túl mozgalmasat mert a kápolna adottságai azt nem teszik lehetővé. Legyen mondjuk egy asztaltársaság, mert minden adott egy hosszan elnyúló kompozícióhoz. Nézzék csak:  Falai kőből épültek, a mennyezete ferde síkú.

............................................

Újabb játszódásunk Lilalelkű barátnőmmel, az eredeti megállapodás szerint az írásaink utolsó sora kell legyen egy véletlenszerűen fölütött könyv - ez esetben Veronica Roth: A beavatott, 7. fejezet 2. mondata