Jó írások. A halál végletességéből kiindulva az
ilyen-olyan filozófia menti élet oly módon visszafejtve, hogy az, az égi
hatalmak megkérdőjelezését, a kikötői kurva kirekesztésmentesen globalizált
elfogadó szeretetét , az egykori apa szemszögéből minden említendő sarokpontot
megvilágítva a gyereki szállal kötődő regénybéli olvasójának, az ember
egyenlőségén és minden emberi történés fontosságán keresztül , elér a királyi (cári)
halottak végzetüket megelőző maradandó történelmi könyvbeszedettségeinek, egy
sűrített mondandójú könyvvé szublimálásához. Ez a kis könyv remek ízelítő az
olvasónak átengedett szöveglazítás és gombolyítás a tömörített
minimálsűrítményből, ami Daniló Kis ajándéka és egyben írói képessége..
Ha nem
csak felületesen ismerném a keresztény és muzulmán meg egyéb leágazások
szerinti vallástörténeteket , biztos másképpen olvastam volna ezt a könyvet, de
így a kanonizált szentkönyvek laikusaként csak úgy a magam, misztikusan
valóságba oltott kódfejtéseivel olvasgattam. És tetszett, amilyennek így
láttam. Kedvenc talán az a rész, ahol a könyvek hatásáról ír, miszerint a
„könyv” nem feltétlenül csak a jó ügyet szolgálhatja.
Viszont a végén az írói jegyzet érdekes. A könyv
írásainak az alaptörténeteihez ad némi összefoglalót. sok olyan utalás van
benne, aminek utána kellett néznem, mert teljesen ismeretlen volt. (most is az,
de legalább tudom, hogy van )
Nagyon tetszett az első történet a Simon mágusról, de a
címadó esszé , egy hosszabb regényt is megérne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése