Krasznahorkai László – Max Neumann: ÁllatVanBent

Egy kép és az abból lassú méregként kiszivárgó, mély sóhajtással felszakadó, egyre hangosodó sötét gondolat. Újabb Krasznahorkai féle vállrázogatás, erősáramú kábelvégekkel. Erre a nagyfeszültségre ereszt Neumann vizionálisan egy kis kondenzvizet, hogy a hatás hajpörkölésig, szemkisülésig belénk égjen. 

A könyv minden stációja egy emocionálispárhuzam támadása az álhamisangyali biztonság kényelembe punnyadt, lefojtott rettenetet elhazudó rózsaszínvilágbékéje ellen. 
Ha nem árulnák el az alkotók, képtelenség lenne eldönteni melyik formáció inspirálta a másikat. Nagy mágusok külön –külön is, de így együtt elérik, hogy különösen nagy erővel sugárzó plasztikusságából fenyegetően felmorajló, a fülzúgásig hangosodó univerzális félelem támad, bemászva egészen a perszonális zsigerekig.