Aztán összeszedegette és mind megette.
De nem ám
simán kihunyt a fény, hanem épp ellenkezőleg. Kigyúlt.
Egy nagy átfogó és a
hétköznapi érthető értelemhez viszonyítva őrült gondolkodás ez, az ókori
bölcsektől a zeneművészet és irodalom nagyjainak maradandó alkotásaival
megtámogatva a létközi közlekedés tudati dimenzióinak a tér-idő szimbiózisában
való elméleti mozgást. Fat-ális elmebaj. Hyper és holografikus világok
keverednek a lineáris és ortogonális időkkel. Ott van benne a Végtelen Aktív
Létező Intelligens Struktúra. Mekkora zseni ez a Dick, még akkor is, ha a
káoszt, amit teremtett csak ő látja át ködmentesen. Ha ennek csak a fele
párhuzamol a saját életével, akkor már értem honnan a könyveihez az ihlet.
Akik a viskót „biblikus értelemben” olvasták, azok ezt
sem fogják szeretni (nem, kicsit sem hasonlít a két könyv egymásra, sőt! Csak
és kizárólag, a létezés és az azt mozgató külső-belső hitbéli/elméleti
periszkóphatás végett tettem egymás mellé)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése